A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

172 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN meg is látszik játékán. Vonókezelése biztos és könnyed, tónusa széles és meleg,, technikája bevégzett készségű, előadása gondos és elmélyedő." 46 A következő esztendőben ismét adott Budapesten hangversenyt. A kritika ezúttal is kedvező volt és elismerő. „Haydu István a gordonka művész, aki an­nak idején Popper mesternél tanult, már a múlt szezonban jelentős sikerről szá­molt be, szombati hangversenyén ismét nagy tetszést keltett meleg tónusával, kidolgozott előadásmódjával." 47 1923-ban Berlinben hangversenyezett. A kritikák egyöntetűen kiemelték: „Haydu István személyében a csellónak nagytehetségű, éneklő művészét ismer­tük meg." 48 1925-i bécsi útja újabb sikereket hozott. „Haydu István ennek a hamisítha­tatlan magyar hangzású névnek viselője csellóművész, aki temperamentummal és bensőséggel uralkodik hangszerén. A Miskolcról származó művésznek van a játékába, — s ez éppen nem válik kárára a művésznek, — valami cigányos vo­nás. E mellett Haydunak ritkaszép a vonóvezetése, nemes, terjedelmes a hang­ja, nem mindennapi a technikája." A másik idézett lap szerint: „Haydu játékát egyformán tünteti ki brilliáns technikája és a legtemperamentumosabb fajta ér­zés, amely a hallgatóságot mindvégig igézetében tartja." 49 1926-ban a Budapesti Filharmónia Társasággal Dohnányi gordonkaver­senyét játszotta. A vendégkarmester KJemens Krauss volt, előzőleg a bécsi Staats-Oper, akkor a frankfurti Opera intendása. „A gordonkaversenyt Hay­du István gordonkaművész, a miskolci zeneiskola tanára játszotta szépen, ki­tűnő technikával, és meleg, férfias tónussal. Bizony, nincs még 2 ember sem eb­ben az országban, aki nagyobb mestere volna csellójának." 5 ' 1928-ban Milánóban és Rómában hallhatták. „A konzervatóriumban mu­tatkozott be Haydu István magyar gordonkaművész. Művészete lebilincselte a közönséget, mivel előadása gondos, és értékes technikájú, biztos intonációjú, simán folyó, kantilénáiban is tüneményesen virtuóz. A közönség tapsaira 2 rá­adást adott." 51 De hasonló szép volt a római méltatás is. „A magyar (miskolci) Haydu István csellóművész, — aki tegnap a Filharmóniában játszott —, hatal­mas művészi temperamentuma van. Erről tett tanúbizonyságot különösen Per­golesi: cselló—zongora szonátájával és egy Dohnányi koncert nagy képzelőerő­vel és lendülettel való előadásával." 52 De nemcsak az európai nagyvárosok gyönyörködhettek Haydu művészetében. 1930-ban a diósgyőr vasgyári szim­fonikus munkás zenekarral hangversenyezett a vasgyári munkás Étteremben. Előadta: Bocherini és Saint-Saéns gordonkaversenyét. Egy alkalommal 2 ver­senymű előadására csak a nagy művészek képesek. Senger Gusztác a zenekar 46. Budapesti Hírlap 1920. december 14. 47. Budapesti Hírlap 1921. október 16. 48. Deutsche Zeitung 16 Márc. 1923. Berlin Allgemeine Musikzeitung Berliner Lokálanzeiger 49. Der Tag Wien Jáner 16 1925., Illustrierter Wiener Extrablatt Jáner 18 1925. 50. Új Nemzedék 1926. november 23. Ugyanerről a hangversenyről a nagy budapesti lapokban: Ma­gyar Hírlap: Haydu István a miskolci zeneiskola tanára régi ismerőse a budapesti közönségnek és magas színvonalú játékáért már mint a Filharmónia szólistája is megkapta elismerését. Mostani hangversenye azonban minden várakozást felülmúlt. Hasonló hangnemben írt a Függetlenség, Az Újság, a Pester Lloyd 51. 11 secolo Milánó 22 februário 1928. 52. II popolo di Róma 21 februário 1928.

Next

/
Thumbnails
Contents