A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)
MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 173 karmestere, maga is kitűnő csellójátékos — annak idején, •— vezényelt. Haydu István méltatásán kívül ezt olvashatjuk: „A Diósgyőr-Vasgyári zenekar is tudása legjavát nyújtotta." A Haydu szerepléséről szóló méltatásokat sokáig folytathatnánk. Ez a mesteri kéz a felszabadulás után lassú, kínos folyamatok között egyre inkább kiejtette kezéből a vonót. Magam is emlékszem még közös szereplésekre a Megyei Tanácson, amikor előadás közben — bár akkor csak egy-egy pillanatra, kiesett kezéből a vonó. Egyre inkább elhatalmasodó idegbénulást kapott, évekig csaknem mozgásképtelenül, — de nagyon emberien viselt szenvedés közepette — nyomta az ágyat, felesége Balogh Sarolta, Balogh Bertalan lányának megindítóan hűséges ápolása mellett, 1958-ban halt meg. Miskolc nagy művészt vesztett benne. Egyik legkitűnőbb tanítványa, Névely József játéka őrzi — még — Haydu István művészetének nyomait. Névely József a miskolci Egressi Béni nevét felvevő utód zeneiskola tanára generációkat nevelt Haydu szellemében. Mestere fényképe mindig ott függött a zeneszoba falán, és a tőle kapott lyukas garasokat féltett emlékként őrzi. Haydu kedves szokása volt — megelégedését kifejezendő, — egy-egy jó szereplés alkalmával egy lyukas 2 filléres ajándékozása. Ez a kitüntetés azonban kevésszer adatott meg a jó növendékeknek is. Haydu István zenei munkásságáról rövid méltatást ad a zenei lexikon. 53 Kitűnő tanítványai — a még élők — és sok már eltávozott, szerte vitték tőle kapott útravalót. Sassy Iringó a pécsi, Helényi Gyula a győri, Névely József a miskolci zeneiskolába, Békeffy György és mások Budapestre. RÁKOS ARNOLD 1913-ban került a miskolci zeneiskolához. A haláláig nem is hagyta el többé a várost. Hegedűművészete éppúgy értéke volt a miskolci zenekultúrának, mint zeneszerzői és zenekritikusi működése. 1885-ben született Budapesten. Tanulmányait a VIII. kerületi gimnáziumban végezte. Zenei tanulmányait Saphir Károlynál kezdte és a Budai Zeneakadémián Bondinernél folytatta. A Zeneművészeti Főiskolán Hubay Jenő tanítvány is volt, de művészi oklevelét a genfi Konzervatóriumban a neves Marteaunál nyerte. 7 évet töltött Genfben, ahol egy házban lakott V. I. Leninnel. Egy ideig a berlini Hochschule növendéke, később zeneszerzést tanult Párizsban, a D' Indy által vezetett Schola Cantorumban. Zenei tudása, mint látható nagyon széleskörű és igen megalapozott volt. Eredeti, színes, érdekes egyénisége volt a miskolci zeneéletnek, ahol 1913—1919-ig tanár, 1919—1936-ig h. igazgató és 1936— 1948-ig a zeneiskola igazgatója volt. Mint hegedűművész óriási műsorkészlettel^ rendelkezett. A hegedű irodalom minden versenyművét műsorán tartotta. Óriási repertoárjáról legendákat meséltek. Szerzeményei is számos alkalommal előadásra kerültek. Miként Haydu István, ő is a zenei élet — legjobb értelemben vett „mindenese" volt. Hangversenymester, zenekari dirigens, kamarazenész, zenekarszervező. Sok magyar vidéki városban, a fővárosban és külföldön adott hangversenyeket. 1929. évi budapesti Vigadó-beli hangversenyéről ez olvasható: „Szépszámú közönség előtt játszott ma este a Vigadó nagytermében Rákos Arnold hegedűművész, a miskolci zeneiskola kitűnő hegedűtanára. Alapos készültségű muzsi53. Zenei Lexikon Győző Andor kiadás Bp; 1935. 1. 22. p.