A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében
16 SÁNDORFI GYÖRGY riában a német telepítéskor jelennek meg, de már felbomlott formát mutatnak. Általában sokkal nagyobbak, mint Normandiában. Rendszerint egy-egy helység felett épültek, és az 1200 körüli időkre keltezhető mottékban faépítmények voltak. 24 Közép-Lengyelországban a X. század körül kezdenek elterjedni, virágkorukat 1200 és 1400 között élik, majd ezután eltűnnek. 25 Dél-Szlovákiában a feltöltött központi dombok alacsonyabbak, mint Közép- és Észak-Szlovákiában, ahol a hegyes vidék lehetőséget adott a magasabb központi rész kialakítására. Ahol a feltárások kőalapokat, vagy kőfalmaradványokat eredményeztek, ott megállapították, hogy a dombon álló torony alaprajza négyzet, vagy négyszög alakú volt és az oldalak hosszúsága elérte, vagy meghaladta a 10 métert. A motték közelében hasonló korú, leletekkel igazolt, mezőgazdasági jellegű településeket találtak. A kutatók feltételezik, hogy a várak kis földesúri központok voltak. A leletek szerint a XII. és a XIII. században keletkeztek, és a XVI.sz.-ig volt bennük élet. 26 Erdélyből motte-rendszerű várnak a leírását még nem ismerjük, azonban a legújabb ásatások eredményei azt sejttetik,hogy az egyetlen belső toronnyal épült vártípus már megjelenik a XIII. sz. első felében. 27 Azoknál a váraknál (Firtos, Budvár, Tartód és Kustaly), ahol a feltárások nem eredményeztek belső kőépületet, de a XI. sz. végére—a XII. sz. elejére datálhatok, ott az analógiák alapján feltételezhetjük, hogy egykor fa épülettel, ill. toronnyal rendelkeztek. Vizsgálva a távolabbi és közelebbi területeket, megállapíthatjuk, hogy a feudalizmus kezdetén megjelenik a korai földesúri osztály védett lakóhelye, a lakótorony, amelynek egyik fajtája a mesterségesen kialakított dombra épített fa- vagy kőtorony, a motte. Magyarországon a mai napig általános az a nézet, hogy magánvárakat a magyarok csak a tatárjárás után kezdtek építeni. 28 A legújabb kutatások azonban azt bizonyítják, hogy hasonlóan az általános európai fejlődéshez, már a tatárjárást megelőzően elterjedtek a kisméretű fa-föld szerkezetű magánföldesúri várak. 29 Véleményünk szerint a várépítést szabályozó királyi rendeletet 1247 körül IV. Béla hozta. 30 Számolnunk kell azzal is, hogy a tatárjárást követő 3—-5 éven belül — tartva a tatárok visszatérésétől — olyan fa-földvárak is épültek, amelyek később okleveleinkben soha sem szerepeltek, mivel építésük idején királyi engedélyre még nem volt szükség. Később nem építették őket át kővárrá, elhagyták és így azok írott nyom nélkül elenyésztek. Más részük a későbbi századokban átépült kővárrá, és az oklevelekben megjelölt várat mi már kővárként ismertük meg. 31 Az előbbi „történelem nélküli" váraknak a kutatását korábban rendkívül elhanyagolták. A motte — amely a fenti várak csoportjába tartozik — elsősorban sík — és dombvidéki 24. H. P. Schad'n, Hausberge und Flichtburgen... 4. 25. A. Hejna., Beitrag zur Frage des Ursprungs und Bedeutung der kleinen Sumpfringwálle in Bőhmen. PA 48/1957/235. 26. A. Fiala—A. Habovstiak—T. Stefanovicova, Der Wehrbau im 10—13. Jahrhundert... 443. 27. B. Nagy M., Várak, kastélyok, udvarházak ahogy a régiek látták. Bukarest, 1973. 14—15. 28. FügediE., Vár és társadalom a 13—14. századi Magyarországon. Bp., 1977. 10. 29. Nováki Gy.—Sándorfi Gy.—-Miklós Zs., A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Bp., 1978. 30. Sándorfi Gy., A magyar várépítészet korai szakaszáról, irodalmi adatok és terepbejárások alapján. ArchÉrt. 106(1979)248 31. Hasonló folyamatot ismertet a Rajnavidékről. A. Herrnbrodt i. m. 122.
