A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

158 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN színműve (betét számai) (Király Színház 1907), továbbá Tantum ergo vegyeskar, orgona és vonószenekarra, (Ave Maria) mezzoszoprán szóló, vegyeskar* orgona és vegyeszenekarra, a-moll Mise, Négy dal, Reviczky és Tóth (Károly verseire), 1891, Két emléklap zongorára, Mazurka, zongorára, (1895), Bölcsődal hegedűre és zongorára. írásai: Zeneelmélet, továbbá számos népszerűsítő cikk a kecskeméti és miskolci zeneiskolák értesítőiben. Erődi Ernővel mdószeres énektant adott ki.

8 (Szent-Gály Gyula zeneszerzői megnyilatkozása a kórusirodalomban a magyar nótacsokros „népdal" feldolgozás volt. V. Gné). Szent-Gály Gyula halálával a zeneiskolában nehéz helyzet alakult ki. Már betegsége alatt buzgó lépéseket tett a tanári testület egyik tagja, hogy az igazgató-helyettességet elnyerje, és alapítvány létesítésével a figyelmet magára felhívja. Koller Ferenc „hűséges tanítványai" 20 éves tanári működése alkalmából 1000 korona Alapítványra tett felajánlást. A M. Kir. Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 33 581/1918. számú leiratában válaszolt az „az alapítvány kezelése tárgyában."

9 A zeneiskola tanárai nem akarták igazgatóul elfogadni Szent-Gály Gyula halála után — nyíltan ezzel a tervvel és szándékkal fellépő Koller Ferencet. A miskolci kulturális életet is felkavarni látszott az a terv, hogy a zeneiskola új igazgatója Koller Ferenc legyen. Dr. László Imre, a miskolci zenei élet gyakorlati támogatója, maga is kiváló hangszerjátékos, — a Tanácsköztársaság idején a város kulturális népbiztosságának jogi tanácsadója — cikket tett közzé: „Egy kis objektivitás a Koller-zeneiskola ügyben" címmel.

10 „A zeneiskola tanári karának egyöntetű állásfoglalása a Koller helyettes zeneiskolai igazgatóvá választása ellen olyan jelenség, mely az annyira megalapozott és nagy mértékben fejlődő zeneiskolánk jövőjét tekintve — megérdemel egy kis tárgyilagos szemlélődést." — írja. Felteszi a kérdést: „Előnyös lesz e az„ ha Koller Ferenc igazgató lesz, vagy sem?" ( ) S folytatja: „Megvan-e Kollerben az a széleslátókörű, általános nagy művészi és a zene minden ágára kiterjedő executio és főképpen teoretikus készség, amely egy ilyen intézet vezetéséhez megkívántatik.? Azt hiszem Koller tanár maga sem veheti rossz néven, ha úgy vélekedünk, hogy ezt a mértéket ő nem üti meg. Már pedig ezt a mértéket követeli a közérdek, mely Miskolc fejlődéséhez fűződik és amely elől minden magánérdeknek és személyes ambíciónak háttérbe kell szorulnia." 1920-ban, — s ez már új politikai idő jele — Koller Ferenc mégis a zeneiskola igazgatója lett. Igaz, — a kinevezés azért nem ment egészen simán, mert Pazar István és Balogh Bertalan, a zenedei felügyelő Bizottság tagjai — fellebbeztek Koller Ferenc igazgatóvá történő választása ellen. Ám, a Törvényhatóság a fellebbezést elutasította és „Koller Ferenc h. igazgatónak, az intézet rendes tanárának, igazgatóvá történt megválasztását tudomásul veszi." Az indoklásban ez áll: „A zenedei szakbizottság f. évi június 20-án tartott ülésén Koller Ferenc helyettes zeneiskolai igazgatót, a zeneiskola rendes tanárává, az intézet igazgatójává választja meg. A megválasztás a bemutatott ülési jkv. tanúsága 8. Zenei Lexikon, Z K. Bp. 1965. III. kötet 445. 9. B-A-Z m Lt. Mv. Lt. Kgy. jkv. 173 (kgy 8856 Ki) 1918. 10. A Színpad — Színházi, művészeti, zenei, társadalmi és közgazd. hetilap, Miskolc, 1919. II. évf. 2. sz. 1919. I. 18—25.