A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 159 szerint — szabályszerűen történt, s miután a zeneiskolai szabályzat 20. § akként intézkedik, hogy az iskola igazgatója az intézet rendes tanáraiból választassák meg, részünkről a megválasztás ténye ellen kifogásunk annyival is kevésbé van, mert a fellebezők szintén s zenedei szakbizottság tagjai, kik észrevételeiket;, kifogásaikat a választás időpontjában megtehették volna, miután az általuk felhozott kifogások bizonyára a választás időpontjában is fennállhattak részükről."

11 Ismerkedjünk meg Koller Ferenc életútjával a miskolci zeneiskola igazgatói széke elnyeréséig. 1871-ben született Hódmezővásárhelyen. Zenei tanulmányait a szegedi városi zeneiskolában, majd a Nemzeti Zenedében végezte > — ahol Huber Károly, Hubay Jenő édesapja volt a tanára, a Zeneakadémián pedig Hubay Jenő. Egy ideig a budapesti Operaház hegedűse, majd innen Bécsbe került Strausz Oszkár szimfonikus tánczenekarába. A zenekar németországi útja befejeztével a budapesti Népszínház hangversenymestereként muzsikált. Később hegedűtanárként a kecskeméti zeneiskolában működött és ugyanitt a Függetlenség című napilag szerkesztője is volt. Kecskemétről 12 évi tanárkodás után átkerült Szabadkára, ahol 4 évig tanított és az iskola h. igazgatói tisztét is betöltötte, a Szabadkai Filharmonikus Társaság hangversenymestere és h. karnagya is volt. Mint szólista 1902 nyarán Fekete Oszkár zongoraművész és Kaczér Margit operaénekesnő társaságában 12 magyarországi fürdőhelyen rendezett önálló hangversenyt, Szegeden, Aradon, Temesvárott, Kassán, stb.

12 Ha az új igazgató zenei képességek tekintetében nem is állta a versenyt kitűnő tanáraival — szervező készségben, a lehetőségek felmérésében és a kitűzött cél elérésében — senki nem mérkőzhetett vele. Éppen ennek volt köszönhető, hogy igazgatósága első két évében a növendékek száma nagy ugrást mutatott. 1920/21: 600, 1921/22-ben 650 főr ért el. Később, az általános, országos gazdasági nehézségek miatt számuk a felére csökkent, de ezt megtartották. Koller Ferenc céltudatos törekvésének köszönhető, hogy képes volt egy új — akkor az ország legszebb — zeneiskolája építését kieszközölni a városnál* tervének megnyerni a városi vezetést. Igaz, az iskola elhelyezése az 1920-as évek elején tűrhetetlen volt. Városszerte kölcsöntantermekben folyt a tanítás. Mindez a művészeti és pedagógiai munkát elviselhetetlen nehézségűvé tette, nem volt hely a zenei művészi munka eredményeinek bemutatására, hangversenyek tartására. Mindez igaz, de Koller Ferenc nélkül ezek az állapotok még sokáig konzerválódhattak volna. Elgondolkodtató, hogy ez a város, amely nem jeleskedett a művelődés ügyeinek kiemelt támogatásában, hogyan szánta rá magát erre a nagyszabású és drága tervre. Ma már korszerűtlen szűk, hisz oly sok zenei intézmény nyert benne elhelyezést, de mi lett volna a zenei élettel, ha nem épül fel a „Zenepalota;" A tanári testület tagjai voltak Koller Ferenc igazgatása alatt: Eckert Laura (zongora), Furmann Margit (zongora), Gödryné Isaák Júlia (zongora), Halmay Irma (zongora), Gyöngyösi Ilona (zongora), Haydu István (gordonka), Hollósy Kornél (orgona, zeneszerzés, összhangzattan, karének), dr. Katona Lászlóné, Zofahl Júlia (ének), Keresztes István (zongora), Körmendy Vilma (zongora)., 11. B-A-Z m Lt. Mv. Lt. Kgy. jkv. 203 Kgy ad 19333 ki/1920. 12. Zenei Lexikon Győző Andor kiadása Bp. 1935. I. 28.