A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása

118 VALTER ILONA 16. kép. A Szent Kereszt megtalálását ábrázoló falkép dott vakolatot. A déli félköríves apszison nagy repedés húzódott a párkánytól az alapozásig (17. kép). Ennek oka az, hogy a román szentélyek alapozása szabadon áll, a két kis apszis alig támaszkodik a sziklára. A gótikus átépítéskor kívül is süllyesztették a szintet, a szél, az eső is lemosta a talajt és így csaknem 1 méteres földréteg hiányzott kutatásunk idején a román templom mellől. A román hajó déli falán letisztítottuk a gótikus ablak megrongálódott mérműveit. A gótikus ablak felső részén kibontakozott a román ablak félkörívje. Ez a román ablak ugyanolyan nagyságú volt, mint a hajó meglévő román ablaka. A román és gótikus hajó találkozásánál kívül és belül egyaránt nagy gonddal elvégzett falkutatás azt az eredményt hozta, hogy a román hajófal a gótikus diadalívnél véget ér, és a falhossz egyenetlenségei abból adódnak, hogy bekötésekkel kapcsolták össze a két falat (lásd a 17. képet). A gótikus déli hajófalon kívül freskónyomokat fedeztünk fel. Restaurálás után lehetett megállapítani, hogy minden bizonnyal Szent Kristófot ábrázolta a kép. A déli kapu nyugati oldalánál levő ablak fölött íves nyílást találtunk. A fal teljes szélességben át volt boltozva a nyílás. Feltehető, hogy az egy karzatra vezető külső ajtó volt, amit később befalazva ablakká alakítottak. Az 1920-as években vésték a falba.