A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása

A TORNASZENTANDRÁSI R. K. TEMPLOM KUTATÁSA 119 17. kép. A templom déli oldala kutatás közben A nyugati hajófal egységes, ajtó itt nem volt. Az északi oldalon a falkutatás a várt eredményt hozta: az előcsarnok és a sekrestye barokk hozzáépítés. Az 1493-ban említett középkori sekrestyének csak alapfalai lehetnek ma már meg. A kutatás eredményeinek összegezése. Az írásos források, a régészeti- és a falkutatás eredményei alapján kibontakozott előttünk a templom építéstörténete (18. kép): ). Legkorábban épült a ma szentélyül szolgáló román kori templom, két egyforma nagyságú félköríves apszissal, amelyek között pilléren nyugvó íves áttörés biztosít átjárást. A szentélyekhez majdnem négyzetes alaprajzú hajó csatlakozott. A két apszist a keleti oldalon egy-egy, a hajót a déli oldalon két félköríves ablak világította meg. A déli falban a bejárat számára nem volt hely, a román templom kapuja így minden bizonnyal a nyugati oldalon nyílott. Az apszisok félkupolaboltozattal fedettek. Nem tudjuk, milyen volt a ma síkfedésű hajó eredeti lezárása. A probléma megoldásához támpontot nyújtott az, hogy 1976. őszén a falképek tisztítását és restaurálást végző Illés János és Szentesi Rozália a román kori templomban is talált falképeket, melyeknek korát a XII. század végére, a XIII. század elejére keltezhetjük: „STEPHAN REGIS CP" feliratú királyfejet középen, a két apszist elválasztó pilléren, egy