A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

LIPPÓCZY Norbert: Üvegfestményeim Tarnówban

ÜVEGFESTMÉNYEIM TARNÓWBAN 14. kép. Jézus születése. Osztrák—cseh 15. kép. Fájdalmas Mária. Mikola (Nicula) határvidék Erdély XIX. század első fele va — sűrűn, ötösével négy sorban s mindegyiken keskeny világoskék szalagcsokrocska ékeskedett. E sildlik mind egyforma; 217x148 mm nagyságúak voltak. A szürkés-világoskékre festett hátterű „rámákon", hátulról, a középen elhelyezett színes kegyképnyomtatványt foncsorral kezelt, ezüstösen csillogó, csiszolt virágkoszorú vette körül és az egész üveglapot köröskörül (alkalmazkodva a bildli leegyszerűsített rokokó formájához) a hozzápréselt keskeny és vékony ónszalag foglalta össze a hátlapot borító papírral. Erzsi néni elmondta, hogy e 20 darab sildlit röviddel az első világháború előtt vásárolták a szülei a közeli Tolnán, egy Berger nevű üvegesnél. (1970-ben e bolt a 11-es számú volt Tolnán). Wágnernénál láttam még egy típusú tükörképet, amelyen a kép a megszokott módon volt festve. E képeket is Tolnán vásárolták, de már az 1920-as évek elején, maguktól az alkotóktól, Baumann és Cserna nevűektől. A Mözsön talált XIX. századbeli és XX. század elejéről származó sildlik készítési vidéke valószínű a Cseh Erdő, a Szudéták és Morvaország területei. Erre enged következtetni egyébként a Debrecenben talált katalógus kiadási helye is, Usti nad Labem. Nagyon érdekes fényt vet a népies tükörképek származására, de egyben ezek magyarországi népszerűségére is egy eredeti német levél, amelyet egy népies üvegkép alatt azt hátulról védő vékony deszkalap alatt fedeztem fel.