A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

LIPPÓCZY Norbert: Üvegfestményeim Tarnówban

LIPPÓCZY NORBERT 16. kép. „A misztikus szőlősajtó", 17. kép. Ádám és Éva. Mikola (Nicula) Erdély Brassó—Bolgárszeg, XIX. század első fele XIX. század első fele E képet 1938 augusztusában vásároltam Budapesten, a Magyar Falu nevű antikváriumban, a Vörösmarty téren. Az antikvárium akkori tulajdonosa Breuer Mimi asszony úgy vallotta, hogy a képet Sárköz vidékén vásárolta fel egy sváb községben. A nagyon kisméretű üvegkép (az üveglap mérete mindöszszesen 178x128 mm), minden bizonnyal Dél-Csehország Pohori (német Buchers, illetve a vele szomszédos, de már Felső Ausztria Sandl községek valamelyikéből származik. Erre utal úgy jellemző színe, mint rajza is. A levél szövege a következő: „Josef Werner, Preschkau M. ko (Ungar) 19/3 882. Ihr Briefe von 5/3 folge ersuche zum Muster mit unter zeichnete Spiglbilder an Salamon Abeles Speditőr Szöregh für meiner Ordre zu senden per Nachnahme. Bemerke jedoch ich brauche nur Heilige Spiglbilder in Holzrahmen, u (zwar 13/17 ... 11/14, 7/11 keine ... bilder, sondern nochmals Spiglbilder in Holzrahmen. Herz Jesu, Herz Mari, Grab Kristus..." E helyen a levelet sajnos levágták. A címzett Werner valószínűleg csak rámakészítő mester volt, vagy közvetítő képkereskedő, aki a levél másik oldalán ír a festőhöz, címzés nélkül (a levél helyenként szúette, így a hiányzó szavakat kipontoztam) Werner így ír a festőhöz: „Hier habén Sie eine Bestellung, wenn Sie diesselbe machen wollen. Wo... schmidt habén wir ... Werner". 1936 tavaszán Erdélybe utaztunk a feleségemmel. Erdélyből már jóval előbb értesüléseket kaptam az ottani népies román üvegikon-festészetről. A műtárgyakat Brassóban vásároltam. Csak az 1960-as években tudtam meg az irodalomból, hogy Brassó elővárosa a XIX. században híres volt népies üvegikon-festészetéről. A mai napig nem tudom magamnak megbocsátani, hogy akkor összesen csak 12 darabot vásároltam meg, és méghozzá milyen