A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

KRASINSKA, Eva – KANTOR, Ryszard: Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falu néprajzi kutatása

356 KRASINKA, EWA—KANTOR, RYSZARD gazdálkodás szerint művelik, illetve hasznosítják. Idősebb emberek a tsz-ben dolgoztak tovább, mások Ernődön a vasútnál vagy Miskolc és környéke ipari létesítményeiben vállaltak munkát. Istvánmajor mezőgazdasági faluból mezőgazdasági-ipari faluvá vált. A fiatalabb generáció már nem Istvánmajorban telepszik le, hanem a munkahelyéhez közelebb. Istvánmajort elöregedett, 55—60 éves vagy idősebb emberek lakják. Fejlett a sertéstartásuk. Évente egy-két hízót vágnak le, de jelentős jövedelemforrás miatt foglalkoznak inkább sertéstenyésztéssel. Piacon értékesítik a baromfit és házinyúlállományukat és a tejtermékeket. Ritkábban burgonyából is jut eladásra. A szőlő hozamát viszont saját fogyasztásra szánják. Altalánosságban meg lehet állapítani, hogy Istvánmajor lakóinak gazdasági helyzete kedvező. A többségben levő idősebb emberek saját jövedelmükből nemcsak maguk igényeit elégítik ki, hanem jelentős anyagi eszközökkel városban lakó gyermekeiket is támogatják. Személygépkocsit vásárolnak nekik, házépítés, bútorvásárlás, sőt még gazdaságilag kihasználatlan eszközök beszerzése esetén is nagyobb pénzösszeggel ajándékozzák meg őket. Istvánmajor lengyel hagyományos társadalma erősen átalakulóban van, a társadalmi hasonulás kezdetei jól láthatók és a következő generáció életében már gyökeresen új kép alakul ki. A jelenlegi idős lakosok életével megszűnik ez a közösség. Gyermekeik egy időre még megtartják a szőlőt vagy a portát. A lakóházak egy része, vagy talán mindegyike mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonába megy át. A jövőt tekintve felmerül a kérdés, hogy a volt derenki lengyel lakosok gyermekei a magyar környezet hatására milyen fokon őrizhetik meg lengyel származásuk tudatát. A kérdésre optimista felelettel nehéz válaszolni. 6. Kutatási feladataink A terepmunka során nyert eddigi tapasztalataink további kutatásaink célkitűzéseit is meghatározzák. Alapvető feladatnak tekintjük Derenk lakosságának 1941 előtti anyagi, szellemi és társadalmi kultúrájának rekonstrukcióját elvégezni. Az Istvánmajorba történő áttelepítést megelőző időszak kulturális képét kívánjuk megrajzolni, illetőleg az új gazdasági és kulturális környezetből adódó változások következményeit és mértékét vizsgáljuk. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése után, összehasonlítva Derenk hagyományos kultúrértékeit a lengyel népi kultúrával, megpróbálkozunk a következő kérdésre feleletet adni: 1. milyen területekről jöttek Derenkre a telepesek, 2. Az etnikailag idegen környezetben kultúrjavaik átalakulását milyen tényezők idézték elő, 3. ezeknek az átalakulásoknak eredményeként milyen fokú a lengyel telepesek kulturális hasonulása a magyar környezethez, 4. Az istvánmajori közösségnek a jelenlegi kultúrája mennyiben különbözik annak a területnek a kultúrájától, ahonnan elmenekültek, 5. Istvánmajor lakosai milyen kultúrjavakkal és miért különböznek a magyar környezettől. A feladatok megoldása értékes anyaggal járulhat hozzá a népi kultúra társadalmigazdasági fejlődés különböző fázisaiban bekövetkezett változásainak megismeréséhez.