A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

KRASINSKA, Eva – KANTOR, Ryszard: Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falu néprajzi kutatása

DERENK ÉS ISTVÁNMAJOR LENGYEL TELEPES FALU NÉPRAJZI KUTATÁSA 349 tóföld után másfél holdat. 5 méter fal után egy holdat... aki még vásárolni akart, adtak neki kölcsönt."

28 Az első évek Istvánmajorban nagyon nehezen teltek. A férfiak többsége a fronton szolgált, az otthonmaradtak a földeket nem tudták megművelni, Derenkről elszállított építőanyag nagyobbrészt tönkrement. A háború végén Istvánmajor határában átvonuló front újabb veszteségeket okozott. Az idősebb adatközlők többsége meghatódva gondol vissza Derenkre, néha idealizálják a múltat: „Ott nagyon rossz volt, kevés föld volt, de az jobb volt, mint itt... a mai napig nem tetszik itt nekem. Ahol születtem, ott jó lenni."

29 Egy másik adatközlő szerint: „Derenken jobb volt, mint itt, gyönyörű hegyek vették körül, ahol született az ember, ott szeretne élni."

30 3. Az etnikai tudat egyik eleme: a nyelv Az istvánmajori lakosok lengyelségét többek között etnikai tudatukban kell keresni. Feltételezzük, hogy a XVIII. század kezdetén a magyar nyelvterületre települt lengyel lakosoknak nemzeti öntudatuk még nem alakult ki, csak egy meghatározott etnikai csoporthoz való tartozási érzetük. Mindez az akkori lengyel parasztság társadalmi helyzetéből adódott. A történelmi fejlődés folyamatában ebben az időszakban formálódott gazdasági-társadalmi viszonyok következtében zárt közösségekben éltek. A társadalomtudományban az ilyen közösségeket etnikai csoport terminológiával jelölik. Az etnikai csoport egy társadalmi képződmény, amely „annyira létezik csak, amennyire tudatában van annak, hogy mi tartozik hozzá és arról, hogy mi tartozik más, hasonló csoportokhoz: ők maguk különülnek el a többiektől."

31 Általában a parasztok saját falvaikkal, vagy lakhelyük közelebbi környékével azonosítják származásukat.

32 A különbözőség magatartásformákban rejlő, közvetlen érintkezés folytán megnyilvánuló társadalmi szférája meghatározza az idegen etnikai csoportoktól való elkülönülést. Az eltérő jegyek tudatosításakor a csoport tagjainak képzeletében kialakulnak a csoportra jellemző sajátosságok és tulajdonságok. Az etnikai csoport meghatározó jegyeként szokták hangsúlyozni mind a köznyelvben, mind a tudományos nyelvben a nyelvet, a vallást és a kultúra sajátosságait. Ezek a tényezők egyben a társadalmi kötelék (wiez spoleczna) elemei is, amelyek az adott társadalmi csoportokat összetartják.

33 Akkor amikor a lengyel 28. Adk. Stefán J. sz. 1911. Derenk. 29. Adk. Stefán J. sz. 1904. Derenk. 30. Adk. Stefán J. sz. 1911. Derenk, megh. 1978. Istvánmajor. 31. Obrebski J.: Problem grup etnicznych w etnologii i jego socjologiczne ujecie. Przeglad SocjologicznyT. 4. 1936. 180—181. 32. Eltérő kérdéseket vet fel a politikai emigráció. Vezéreik nemzeti tudat birtokában meghatározott politikai eszmékért harcoltak, tudatosan kapcsolódott saját helyzetük a haza érdekével. Wrzesihski W.: Przeobrazenia narodowosciowe polskiego wychodzctwa ekomonicznego w XIX i XX wieku. in: Stan i potrzeby badan nad zbiorowosciami polonijnymi. Wroclaw 1976. 143 33. Obrebski J.: Problem grup etnicznych ... 186.; Wiatr J.: Naród i paústwo. Socjologiczne problemy kwestii narodowej. Warszawa 1969. 398.; Sadowki A.: Pojecie grupy etnicznej w socijologii. Studia Socjologiczne 1973. bnr. 4 (51). 177—183. A társadalmi kötelék (wiez spoleczna) problematikájával széles körben szociológusok foglalkoznak. Eredményeikről ad számot Sadowki A.: Pojecie grupy etnicznej ... 172—190.