A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

KRASINSKA, Eva – KANTOR, Ryszard: Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falu néprajzi kutatása

346 KRASINKA, EWA.—KANTOR, RYSZARD pestisjárvány után talán a Szepességgel északnyugaton határos lengyel nyelv­területekről góralok (lengyel hegyilakó pásztorok) telepedtek be az üresen hagyott faluba." Majd így folytatta: „A kis falu egy évtized alatt úgy benépe­sedett, hogy lakói már templomot is építettek maguknak, harangot is öntöttek, s azt a templom mellett szépen összeácsolt haranglábra húzták fel. Ez a harang, amelyet félreértett feliratáról — Anno 1727 — »Anna harang«-nak neveznek, ma is megvan." 2. Istvánmajori lakosok történeti tudata A derenki telepesek utódai, az istvánmajori lakosok szájhagyományában a történetükről, a Magyarországra településükről néhány változat még ma is fennmaradt. A legtöbben úgy vélik, hogy őseik a tatárok által elpusztított területet foglalták el. „Ott (Derenknek a helyén) egy nagy falu volt, ahogy a tatárok bejöttek, mindenkit kivégeztek. Azon a helyen csak kupliczka (út­széli kereszt) maradt meg. Azután, hogy a tatárok kivégezték az embereket, Lendzielszkából jött embereknek, akik oda mentek, azt mondták itt fognak élni". 13 Egy másik elbeszélés már a következőképpen pontosítja a történelmet: "Öregapáink azt mondták, hogy Lengyelszkából jöttek oda az emberek, IV. Béla király idején, amikor a magyarokra a tatárok rajtaütöttek... mindent eltapos­tak, az emberek elbujdostak, aki nem tudott elbújni, azokat megverték, azután Béla király Lengyelszkából embereket hozatott... a király minden felől gyűj­tötte az embereket, Lengyelszkából is..., de Lengyelszkából honnan, azt nem lehet tudni". 14 Az adatközlők közül többen is azon a véleményen vannak, hogy Derenkre lengyelek akkor jöttek, amikor IV. Béla király uralkodott (XIII. sz.!), s majdnem mindenkor hangsúlyozzák azt is, hogy Derenken korábban magya­rok éltek, és a tatárok mindent és mindenkit kipusztítottak. 15 Néha úgy is vélekednek, hogy Derenk vándorlásaiknak mintha csak egyik állomása lett volna: „Mikor háború volt, a tatárok megölték az embe­reket... akkor jöttek ide az emberek, először kevesen voltak, azt mond­ták, hogy már voltak valahol, de ott nem tetszett nekik, ott víz volt, azt mondták nekik, hogy a víz elviszi őket (wezmie ich). Ekkor jöttek Derenkre, fel a hegyekbe, ott jó lesz." 16 Egy másik adatközlő szerint is a Lengyelszkából jött első érkezők először nem Derenkre települtek. Előbb „Bódviban laktak, de az nem tetszett nekik, mert a víz csak jött... jött, akkor azt ott hagyták és feljöttek Drenkára. 17 Még homályosabbak azok az elbeszélések, amelyek szerint Derenk környékére szintén Lengyelországból jött telepesek telepedtek le, de ma 13. Adk. Rémiás J. sz. 1909. Derenk. 13. Adk. Stefán J. sz. 1911. Derenk. Megh. 1978. Istvánmajor. 15. Azzal kapcsolatban, hogy Derenk alapítását IV. Béla király idejére teszik, feltételezni lehet, hogy az adatközlők ismerik Magyarország történetét. IV. Béla telepítési akciója számukra is lehetsé­gessé tűnik, hasonlóan a lengyel parasztok gondolkodásához, amely szerint falvaikat és közelben fekvő városaikat, váraikat Nagy Kázmér király alapította. Ez a gondolat hasonló lehet az istván­majorihoz de nem feltétlenül szükséges, hogy megfeleljen a valóságnak. 16. Adk. Stefán J. sz. 1904. Derenk. 17. Adk. Zsoldos I. sz. 1908. Derenk.

Next

/
Thumbnails
Contents