A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

KRASINSKA, Eva – KANTOR, Ryszard: Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falu néprajzi kutatása

DERENK ÉS ISTVÁNMAJOR LENGYEL TELEPES FALU NÉPRAJZI KUTATÁSA 345 Stieber J.

9 lengyel nyelvkutató, aki szerint Derenk utolsó lakói Nowy Targ Pieniny környékéről, vagy Északi-, Lengyel-Szepességről származtak. Ezenkívül az északi Szepességre utalnak a szlovák nyelvi hatások, amelyek kizárólag keleti szlovák nyelvi sajátosságok. Feltételezi, hogy a falu első lengyel telepesei a közeli keleti szlovák népcsoportok által kerültek a szlovák nyelvhatás alá és arra az eredményre jut, hogy Szepesség területén egyik lengyel tájnyelv sem alakult át annyira, mint az elszlovákosodott derenki nyelv. Ettől függetlenül a derenki nyelvet lengyelnek tartja. A történeti és nyelvészeti irodalom álláspontját képviseli Gotkiewicz M. Árva, Szepesség kitűnő ismerője. Feltünteti Liptó, Árva és Szepes vármegyékből 1715—1717 között Magyarország ún. Alsó Területeire kivándoroltak számát. Mivel a kitelepültek között legtöbben szlovákok voltak, ezzel azt is feltételezi, hogy a lengyeleket szlovák nemzetiségűeknek vélték.

10 Érdekes részleteket közölt utoljára Dénes Gy.

11 „Egy 1420-as évekből fennmaradt porta jegyzék a Torna megyei Deryn faluban 23 jobbágyportát írt össze. Az 1570. évi urbárium szerint Bebek Ferenc foglalta el, és szádvári uradalmához csatolta a falut. Minthogy Bebek Ferenc 1558-ban halt meg, Derenket az 1530-as évek táján csatolhatták a szádvári uradalomhoz." Ezután Derenk Szádvárhoz tartozott, lakói magyarok voltak. Dénes Gy. Hemmert M. lengyel nyelvész kutatásaira is hivatkozik, aki az Országos Levéltárban föllelt adatok alapján 1717-et jelölte meg a lengyelek betelepítésének valószínű dátumaként. „Egy olyan névsort is talált, amelynek lengyel hangzású nevei közül sokat még ma is viselnek az áttelepítettek és utódaik."

12 Dénes Gy. az Országos Széchényi Könyvtár Pesty Frigyes kéziratos helynévgyűjtési anyagában Derenkről szóló feljegyzést talált: Pesty Frigyes kérésére a területileg illetékes szolgabíró egy 1864-ben küldött jelentésében — föltehetőleg a falu lakosságának közlése alapján — arról ír, hogy a község már 1400-as vagy 1500-as években megvolt, s abból az időből még egy oklevél is fennmaradt a község ládájában. Majd így folytatja: „.. .de ezen nép a nagy pestis betegségben kihalt, a fennmaradóit kivándorlóit, ki Borzova, ki Jablonczára, és így a telek üresen maradott. A mostani lakosság csak 1600 körül települt le Derenkre... Benépesítette gróf Csáky Péter, Szádvár örökös ura (mely uradalom később Herczeg Esterházy Pálé lőn) a lengyel országból kijött munkát kereső földmívelőkkel." Dénes Gy. írja: „Minthogy a telepítés időpontja és körülményei körül sok dolog tisztázatlan maradt, kutatásaimat folytattam." Megbízható adatokat az esztergomi prímási könyvtárban őrzött Bél Mátyás kéziratairól készült Batthány-féle másolatban talált. Derenkről szóló néhány soros latin nyelvű följegyzés szerint az azelőtt magyarok lakta falu 1710-ben a pestis következtében lakatlanná vált. Éhség elől menekülő lengyelek népesítették be újra. Az idetelepültek közül csak néhányan szoktak hozzá az új, nehéz körülményekhez. Többen visszatértek hazájukba. Akik itt maradtak „a rossz fekvésű, sziklás és terméketlen földet most haszonnal művelik". Dénes Gy. feltételezi, hogy „a 9. Stieber J.: Polska gwara na Węgrzech. Język Polski R. 30. 1950. z. 4. 176. című munkájának alapjául Stolc /.: Narecie troch slovenskych ostrovow v Madársku. Bratislava, 1949. szolgált. 10. Gotkiewicz M.: Na tułaczych szlakach górali ... 89—100.; Migracje ludności ... 177. 11. Dénes Gy.: Egy lerombolt falu nyomában ... Derenk. Élet és Tudomány, XXXIII. 15. sz. 1978. 12. Hemmert M.: Lengyel falu Magyarországon. Élet és Tudomány, XXVII. 32. sz. 1972.