A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BŐDI Erzsébet: Adatok a kelet-európai néprajz történetéhez (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz)

ADATOK A KELET-EURÓPAI NÉPRAJZ TÖRTÉNETÉHEZ... azt a kedvező korszellemet, amely ezekben az években uralkodott lengyel földön. A XIX. és a XX. század fordulóján különösen Krakkóban fogadták kedvezően a népi kultúrát tanulmányozó hallgatókat. Ez az az időszak, amelyben a néprajztudomány önállóságra törekedett az egyetemeken és más intézményekben.

9 Ezekben az években nyomtatásban megjelent munkák között egyre többet találunk olyanokat, amelyek a parasztság sorsát, műveltségét és hagyatékát foglalják magukba. írói között vannak irodalmárok, nyelvészek, festők, muzikológusok. Soraikból a legkiválóbbak — Kolberg O.

10 és Udziela S.

n —-. egész életüket a letűnt idők kultúrájának gyűjtésére szentelték. Bystron J. St. a két világháború között három egyetemen dolgozott. Poznanban 1919-ben foglalta el az ethnológiai és az ethnográfiai tanszék vezetői posztját. Ezután Krakkóban kapta meg a katedrát és az ő kezdeményezésére alakult meg az általános néprajzi és szociológiai tanszék a Jagelló Egyetemen (1930). Életének következő állomása Varsó volt. Krakkóból Varsóba való áthelyezése Bystron J. St. tudományos érdeklődésének változását is jelentette. Eddig kizárólag néprajzi témák foglalkoztatták. Varsóban már a különböző társadalmi csoportok, osztályok kulturális alakulásának és változásának dinamikáját vizsgálta. Tehát a kutatott valóság leírását szociológiai jellegű munka váltotta fel. A családi életében bekövetkezett tragikus események — 1943-ban fiát, 1948-ban feleségét vesztette el — Bystron J. St.-t teljesen kizökkentették a munka ritmusából. Aktív tevékenységre a második világháború után már nem is vállalkozott. A lengyel néprajztudomány egyik halhatatlan képviselőjét barátai, hozzátartozói 1964. november 18-án kísérték utolsó útjára. Bystron J. St. néprajzi munkássága Bystron J. St. munkásságában két nagyobb, bizonyos mértékben eltérő jellegű szakaszt különböztethetünk meg. Mind a két szakaszra intenzív kutatói tevékenység jellemző, de az elsőben

12 erősebben megnyilvánul a nép szellemi műveltségének beható vizsgálata, leírása, míg a másodikban

13 sajátos történeti, szintetizáló jellegű munkák látnak napvilágot. 1916-ban közli a terepkutatás terén szerzett tapasztalatait a Studja nad zwyczajami ludowemi

14 (A népi szokások vizsgálatáról) című munkájában. Még ebben az évben lát napvilágot a már említett két kötetes kitűnő munkája is a lengyel aratószokásokról — Zwyczaje zniwiarskie w Polsce.

i5 9. 1874-ben alakult meg a Komisja Antropologiczna Krakowskiej Akadémii Umiejetnosci (Krakkói Tudományos Akadémia Antropológiai Bizottsága) kezdetben magába foglalta a fizikai antropológiát, a régészetet és a néprajzot. 10. Kolberg Oskar (1814—1890) mennyiségileg hatalmas dokumentációs értékű kincset hagyott az utókor számára. Kolberg Oskar, 1857—1890. 11. Udziela Seweryn (1857—1937) a krakkói Néprajzi Múzeum első igazgatója. Főleg a szellemi kultúra iránt mutatott nagy érdeklődést. Udziela Seweryn, 1894; 1899; 1902; 1906; 1930. 12. Az első világháború és többé kevésbé 1933. közötti időszak. 13. 1933-tól az utolsó munkájának megjelenéséig (1947). 14. Bystron J. St., 1916a, 1—24. 15. Bystron J. St., 1916b.