A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BŐDI Erzsébet: Adatok a kelet-európai néprajz történetéhez (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz)

318 BŐDI ERZSÉBET A romantikus korszellem néprajzkutatóinak kezdeményezése nem volt hiábavaló, mert munkáik a mai néprajzkutatók számára felbecsülhetetlen forrást jelentenek. A XIX. század második felében már más irányban, más szellemben bontakoztak ki a néprajzi munkálatok. Az amatőrök helyét képzett kutatók foglalták el. Tudományos intézetekben csoportosultak, munkáik eredményeit szakfolyóiratokban közölhették. 1877-ben megjelent a Zbiór Wiadomosci do Antropologii Krajowej (Adatok az Országos Anthropológiai Gyűjtemény részére), 1887-ben a honismereti jellegű Wisla, 1895-ben a Polskié Towarzystwo Ludoznawcze (Lengyel Néprajzi Társaság) orgánuma a Lud. A lengyel tudományos életben bekövetkezett változások az egyes kiadványok címében is visszatükröződnek. 1896-ban megjelenik az ethnográfia elnevezés a Materialy Antropologiczno-Archeologiczne i Etnograficzne folyóiraton. 1910-ben Ciszewski Stanislaw elfoglalja az első néprajzi katedrát Lwówban. Az ország nagyobb városaiban tudományos központok alakultak. Krakkóban anthropológusok, nyelvészek foglalkoztak tudományos szinten a parasztság kultúrájával. Varsó a jelentősebb szakfolyóiratok központja. Krzywicki Ludwik a Varsói Egyetemen már 1888-ban ethnológiai előadásokat tart. Ismerteti a legújabb külföldi elméleti és módszertani irányokat. Az első nagy ethnográfusként emlegetett Karlowicz Jan révén külföldi néprajzkutatók tanulmányai megjelennek a lengyel néprajzi szakfolyóiratokban. Karlowicz J. rámutat az összehasonlító módszer jelentőségére. Meg kell említenünk, hogy a Lud című folyóirat lapjain már 1900-ban felmerült a lengyel néprajzi atlasz szükségessége.

2 Megállapíthatjuk, hogy a XIX. század utolsó és a XX. század első másfél évtizedére jellemző lengyel tudományos élet a népi kultúra területén igen jelentős előrehaladást ért el. A kutatások tematikája bővült. Az anyag feldolgozásában megfigyelhető a magasabb szintre való törekvés. Kétségkívül ennek a fejlődésnek elsősorban a már említett Karlowicz J. a megindítója és megteremtője. A lengyel néprajzi élet egyik jelentős lépése Tylor Edward Primitive Culture című munkájának a lefordítása. Tylor E. evolucionista teóriája új elméleti bázist jelentett. A munka nyomán a kutatások mindenki számára általános keretekbe foglalva váltak érthetővé, mert az előző években — általános jellegű kultúrelmélet hiányában — az összegyűjtött néprajzi anyagot tartalmilag a történelemmel vagy az irodalommal hozták összefüggésbe. A kitűnő megismerési lehetőségeket nyújtó történeti elemzés módszere olyan tanulmányokban érvényesült, amelyek a néprajz az irodalomtörténet és nyelvtudomány határvonalain születtek. 1919-ben jelent meg Poniatowski Stanislaw értekezése a történeti módszer jelentőségéről az etimológiában.

3 Elsőként ismerteti lengyel földön a kultúrtörténeti iskola teoretikus elképzeléseit. Poniatowski St. tanulmányával szinte egy új szakasz veszi kezdetét a lengyel néprajzi életben. A már függetlenné vált Lengyelország tudósai az első világháború befejezése után szorgos munkába kezdenek. Karlowicz J. és Poniatowski St. mellett a legkitűnőbb néprajzkutatók sorában kell megemlíte2. Zawilihski Román, 1900, 377. 3. Poniatowski Stanislaw, 1919, 34—75.