A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BŐDI Erzsébet: Adatok a kelet-európai néprajz történetéhez (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz)

ADATOK A KELET-EURÓPAI NÉPRAJZ TÖRTÉNETÉHEZ... nünk Czekanowski Jan, Fischer Adam, Frankowski Eugeniusz nevét. Külföldi tanulmányait befejezve ebbe az élénk szellemi életbe érkezik Bystron Jan Stanislaw. Bystron J. St. hamar bekapcsolódik a hazai néprajzi életbe és annak rövid időn belül egyik legsokoldalúbb vezető egyéniségévé válik. Míg Fischer A. a Lud polski című munkájában a népi kultúra szintézisét kívánja megírni,

4 Bystron J. St. kézikönyve a Wstep do ludoznawstwo polskiego (Bevezetés a lengyel néptudományba) a tudományos gondolkodás területére kalauzolja az olvasót. Megmutatja a források felismerésének módját, felhívja a figyelmet a néprajztudomány alapjaira, történetére, más tudományokkal való kapcsolatára, alapvető bibliográfiákra. Ebben az időben szinte egymás után jelentek meg a néprajzi bibliográfiák. A bibliográfiai munkák szükségességének felmerülése a néprajztudomány önállósodásának egyik jele. Az első néprajzi bibliográfiát a fiatalon elhunyt Gawaíek Franciszek állította össze. Bibliográfiája 1800—1910 között megjelent néprajzi jellegű írásokról ad áttekintést. Követőjéül Bystron J. St. vállalkozott. Bystron J. St. sokoldalú munkássága a lengyel néprajztudományban új szakaszt jelent. Nyíltan szembeszállt a sematikus evolucionalistákkal és a kultúrtörténeti iskola képviselőivel. Hangsúlyozta közvetlenül a néptől gyűjtött adatok tudományos értékét. A kultúrjelenségeket nem a társadalomból kiszakítva elemzi, rendszerezi, hasonlítja össze, hanem azokat összefüggéseikben ábrázolja. Keresi azokat a társadalmi, gazdasági erőket, amelyek a valóságot alakítják, meghatározzák. A már gazdag irodalmi munkássággal rendelkező Bystron J. St. 1925ben foglalta el az ethnológiai és szociológiai tanszék vezetését a Jagelló Egyetemen, ahol rá egy évre megalakul a szláv néprajzi tanszék. Vezetője a lengyel, de a szláv néprajzi körökben is már jól ismert Moszynski Kazimierz. A természettudományi alapismeretekkel rendelkező Moszynski K. szintén a terepmunkát tekinti a tudományos munka kiinduló pontjának és alapjának. Hatalmas mennyiségű anyagot gyűjt össze. Tudományos feladatául tűzte ki a szláv és velük szomszédos népek kultúrájának megismerése alapján a kultúra fejlődésének megvilágítását. Feladatát a kultúra rekonstrukcióján keresztül kívánta megvalósítani. Hasonló munkálatok elvégzésére buzdítja a körülötte működő néprajzkutatókat: Obrebski Józsefei, Klimaszewska Jadwigát, Gladysz Mieczysiawot Moszynski K. a Kultúra ludowa Slowian és a Czlowiek című munkái a lengyel és az európai néprajztudomány legnagyobb kincsei. Bystron J. St. (1892—1964) és Moszynski K. (1887—1959) a lengyel néprajztudomány két nagy egyénisége egyidőben élt. Munkásságuk nagyrésze is közös időszakra, a két világháború közötti évekre esik. Mindketten a néprajztudomány eszközeivel a valóság tökéletesebb megismeréséért dolgoztak. Közös vonásuk ellenére nagyon sokban különböztek is egymástól. Tanulmányomban nem térek ki a két kutató munkásságának közös, illetve ellentétes vonásaira. A közeljövőben szeretném bemutatni a magyar néprajzkutatóknak Moszynski K. munkásságát is az elvi és módszertani szempontok fényében. Ehhez bizonyos mértékben szükségesnek látszik megismerni azt a szel4. Fischer Adam, 1926. \