A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BŐDI Erzsébet: Adatok a kelet-európai néprajz történetéhez (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz)

ADATOK A KELET-EURÓPAI NÉPRAJZ TÖRTÉNETÉHEZ (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz) BŐDI ERZSÉBET Lengyelországban a népi kultúra iránti tudományos érdeklődés a XVIII. és a XIX. század fordulójára bontakozott ki. A lengyel nép sajátos történelmi sorsa a lehetőségekhez mérten a nemzeti múlt iránti érdeklődésre terelte az akkori szellemi élet haladó képviselőinek figyelmét. Kezdetben a nemzeti öntudatot a régészeti leletek feltárásával, a letűnt évek reliktumainak megszólaltatásával kívánták megszilárdítani és fokozni. Feltételezték, hogy a nemzeti kultúra reliktumai a nép műveltségében, főleg mondáiban és dalaiban találhatók meg. Természetesen ebben az időszakban hasonló felfogással találkozunk szerte Európában. így nálunk is Magyarországon. Gondoljunk csak Dugonics András, Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai Vitéz Mihály és Csaplovics János törekvéseire. A romantikus szemlélet hatására Lengyelországban is lázas gyűjtő munka vette kezdetét. Különböző folklór munkák láttak napvilágot. íróik közül meg kell említenünk Chodakowski Zorian Dolqga, Gqszczynski Seweryn, Wójcicki Kazimierz Wtadyslaw, Zaleski Waclaw Michal, Zegota Pauli, Lompa Józef és Kolberg Oskar nevét. A romantikus korszellem képviselőinek úttörő jellegű tevékenységét az összegyűjtött, elsősorban folklór anyag teoretikus jellegű magyarázatai is kísérték. Az anyagot bizonyos szempontok szerint rendszerezték, nagyobb lélegzetű általánosításokat végeztek. De gyakran csodálattal, elragadtatással, szinte megbűvölve szemlélték a paraszti kultúrát s így megállapításaik a tudományos követelményeknek nem feleltek meg. Berwinski Ryszard volt az, aki elvetette társai spekulatív nézeteit. Már az anyaggyűjtésnél fontosnak vélte a kritikai látásmódot. Tárgyilagosan elemezte a népköltészetet. Számos olyan elemet fedezett fel benne, amely az egyház, a város, a nagybirtokosok közvetítéséveljutott a faluba.

1 Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a romanticizmus folkloristái Kolberg O.-ral az élen mennyiségileg hatalmas, dokumentációs értékű kincset hagytak az utódok számára. Leírták a falu, a lakosság életét, házait, tevékenységét, szokásait, népköltészetét. Erről vall Kolberg O. monumentális művének címe is: Lud, jego zwyczaje, sposób zycia, mowa, podania, przyslowia, obrzqdy, gusla, zabawy, piesni, muzyka i tance (A nép szokásai, életmódja, nyelve, mondái, közmondásai, ünnepi rítusai, játékai, dalai, zenéje és táncai). 1. Fischer Adam, 1947, 141—159; — Krzyzanowski Julián 1965, 40—42.