A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

PETERCSÁK Tivadar: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben

I KÖZBIRTOKOSSÁGOK, LEGELTETÉSI TÁRSULATOK A HEGYKÖZBEN PETERCSÁK TIVADAR Gazdag állattartási néprajzi irodalmunk kevéssé vizsgálta a gazdasági társulatok, közösségek szerepét, működését. Erre a tényre több kutató felhívja a figyelmet. K. Kovács L. 1948-as összefoglaló tanulmányában hangsúlyozza, hogy az állattenyésztés technikáját, a tartás módját részletező leírások mellett fontos feladat a közigazgatási kapcsolatok, a legeltetési rendszerek vizsgálata. Tálasi I. a Kiskunság népi állattartását feldolgozó munkájában szentel nagyobb teret a pásztorkodás szervezeti kereteinek.

2 Itt azonban még kimarad a parasztság részéről létrehozott kisebb szervezetek bemutatása. Csiba L. történeti adatokat közöl egy csallóközi kisnemesi falu közbirtokosságáról.

3 Több tanulmány foglalkozik a juhtartáshoz kapcsolódó gazdasági társulatokkal,

4 de alig találunk a kisparaszti szarvasmarha- és sertéstartás közösségi szervezeti formáit ismertető feldolgozásokat. Földes L. 1962-ben megjelent munkájában hangsúlyozza, hogy az állattartás módszereit, technikájának részleteit vizsgáló néprajzi kutatásunk adós a gazdasági közösségek tanulmányozásával, pedig ez az állattenyésztés egész rendszerének megismeréséhez nélkülözhetetlen.

5 A szerző példamutatóan tárja fel egy alföldi juhtartó gazdatársaság tulajdonviszonyait, szervezeti kereteit. Szabadfalvi J. összefoglaló művében a kutatástörténet hiányosságai között szintén kiemeli a legeltetési társulatok szerepének, a legeltetési jog alakulásának vizsgálatát.

6 Legújabban Varga Gy. hívja fel a figyelmet a lokális gazdasági társulásokra, s hangsúlyozza, hogy a paraszti gazdálkodás, és ezen belül az állattenyésztés sohasem jelentette az egyes kisüzemek elszigeteltségét, hanem számtalan, egymással kapcsolatban álló szervezet, csoport tevékenykedett, melyek egy falun belül organikus egységet képeztek.

7 Kiváló gazdaságtörténészünk, Szabó I. a földközösségi maradványok között mint a 20. század évtizedeiben is meglevőket említi a közösségi használatban maradt legelők és erdők kezelésének szabályozására alakult különféle úrbéres társulatokat.

8 A továbbiakban az abaúj-zempléni Hegyköz legeltetési társulatait, köz1. K. Kovács L., 1948. 1—2. 17. 2. Tálasi L, 1936. 3. Csiba L., 1958. 311—337. 4. Pl. Földes L., 1962. 27—80.; Dobrossy I., 1972—74. 93—108. 5. Földes L., 1962.28. 6. Szabadfalvi /., 1970. 11. 7. Varga Gy., 1976. 161. 8. Szabó L, 1976. 353.