A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

VERES László: A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban 1755–1770 között

A KAMARAI GAZDÁLKODÁS KIBONTAKOZÁSA... 209 nyelték. 1770-ben a vasgyár alapításával egy időben Mária Terézia rendeletben szólította fel az uradalmat a vasfeldolgozó üzem építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges fa biztosítására.

40 Az 1755-ben új területen felépített üveghuta évi üzemeltetéséhez pedig mintegy 5000 öl fára, tehát a jobbágyok által évente kivágott famennyiség duplájára volt szükség.

41 Az intenzívebb erdőgazdálkodás feltétele azonban a tervszerűség volt. A kamara helyi irányító szerveinek nemcsak az erdők fáinak kitermelését kellett megszervezni, hanem gondoskodni kellett az erdők fáinak pótlásáról is. A diósgyőri uradalom első erdőgazdálkodási tervét már 1772-ben a liptóvári vashámor felügyelője elkészítette, amelyet 4 évvel később Andreas Kneidiger kamarai mérnök módosított. Ez az erdőgazdálkodási terv már az 1755—1767 között jobbágyok által kivágott famennyiség hússzorosának kitermelését irányozta elő.

42 A kamarai irányítás alá került uradalomban 1755—1770 között az erdők fáinak hasznosítása, erdei iparok kiépítése már fontos gazdasági célkitűzés volt, de az e területeken rejlő lehetőségek kiaknázásának még csak kezdeti lépéseire került sor a jobbágylakosság robotmunkájának hasznosításával, majd idegen etnikumú munkások betelepítésével, illetve néhány kisebb ipari jellegű üzem (deszkahasogató malom, üveghuta) működtetésével. Az uradalmi ipar fejlődését és az ezzel szoros kapcsolatban álló intenzív és szakszerű erdőgazdálkodás kialakulását 1770-től, a vasfeldolgozó üzem alapításától számíthatjuk. Az első nagyteljesítményű és több száz munkást foglalkoztató ipari üzem annak köszönhette létét, hogy Mária Terézia az elszenvedett háborús kudarcok hatására a korábbi célok ellenére megengedhetőnek tartotta Magyarországon is gyárak, üzemek létesítését. Különösen akkor, ha ezeknek az üzemeknek a kincstár lett a főrészvényese, mint ez az első bükki vasfeldolgozó üzem esetében történt.

43 Később azonban már minden eszközzel igyekezett a bécsi udvar megakadályozni az iparfejlesztést. Többször tettek kísérletet a másik jelentős erdei ipari üzem, az üveghuta működtetésének megszüntetésére vagy csökkentésére.

44 Jellemző példa a bécsi udvar iparfejlődést gátló tevékenységére a diósgyőri papírgyár alapításának esete. 1773-ban Altman Móric papírkészítő mester papírmalom alapítását javasolta az uradalomnak. A papírkészítő mester vállalta volna a Szinván egy papírkészítő üzem felépítését. Az építési költségeket, 11 867 forintot az uradalomnak kellett volna előlegezni, de a termelés beindulása után Altman vállalkozó visszatérítette volna az alapító tőkét kamatostól együtt és bérleti díjat is fizetett volna. A bécsi udvar azonban a számára is kedvező lehetőséget a kamarai szervekkel visszautasíttatta.

45 Az udvar azonban az iparfejlődést gátló törekvései ellenére sem tudta azokat az eredményeket megsemmisíteni, amelyeket a kamarai gazdálkodás kialakulásakor a diósgyőri uradalom bükki birtokainak hasznosításában elértek, s amelynek végeredményeként „a diósgyőri uradalom 40. Soós /., 1960. 12. 41. Veres L., 1975. 59. 42. Enyedi /., 1907. 64.; A diósgyőri koronauradalom erdőgazdálkodási térképe 1776-ból. HOM. HTD. Ltsz: II. 24. 43. Nagy L, 1971. 120.; Kiszely Gy., 1965. 6. 44. Soós L, 1960. 12. 45. A diósgyőri papírgyártás dokumentumai a bécsi Hofkammersarchivból. HOM. HTD. Ltsz: 76. 1008. 1—13.