A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BARTHA István: Termelőszövetkezetek alakulása Borsod-Gömör megyében 1949-ben

TERMELŐSZÖVETKEZETEK ALAKULÁSA BORSOD-GÖMÖR MEGYÉBEN 1949-BEN 187 7. tábla. A földterület alakulása a 200 holdig terjedő gazdaságokban 1949. május 1949. december Megnevezés Tszek száma Az ossz. tsz-ek ában A csoportok összterül. kh. Egy tsz-re jutó földter. kh. Tsztagok száma Egy tagra jutó ter. Egy dolgra jutó ter. Tszek száma Az ossz. tsz-ek ában A csoportok összter. kh. Egy tsz-re jutó földter. kh. Tsz. tagok száma Egy tagra jutó ter. kh. Egy dolgra jutó ter. 50 kh-ig 51—100 kh-ig 100—200 kh-ig Az összes tsz száma: 1 7 4 14 7,1 50,0 28,6 30 528 442 3,0 75,4 110,5 11 85 76 2,7 6,2 5,8 — 3 4 16 39 7,1 10,2 41,0 120 326 2445 40 81,5 152,8 59 69 256 2,0 4,9 9,5 1,9 2,2 4,7 terjedőben 5,8 kh jut egy tagra. Decemberre visszaesést mutat a két kategória: 2,0 kh-ra, illetve 4,9 kh-ra, ugyanakkor a harmadikban 9,5 kh-ra emelkedik. A kereseti lehetőségek tehát éppen az alacsonyabb kategóriákban csökkennek. Még szembetűnőbb ez a helyzet akkor, ha az egy dolgozóra jutó földterület nagyságát hasonlítjuk össze. Decemberben az 50 kh-ig terjedő kategóriában 1,9 kh, az 51—100 kh-ig terjedőben 2,2 kh, a 101—200-ig terjedőben már 4,7 kh jut egy dolgozóra, tehát még ez is mélyen alatta van az országosan átlagos 5,5 kh-nak. Egyes helyeken a földhiány volt a mozgalom fejlődésének az akadálya. A finkei „Kossuth" tszcs-ben az egy dolgozóra jutó kevés föld nem biztosított elegendő munkalehetőséget, s ezért a tagok legnagyobb része bányába járt, hogy mindennapi kenyerét biztosítsa.

21 A keresztespüspöki „Táncsics" csoport tagjai summásként más vidékre mentek el dolgozni, mivel nem tudták őket foglalkoztatni.

22 A kácsi „Gerő" csoportba több új belépőt azért nem fogadtak, mert a kevés földjükön már addig sem tudták egész évben foglalkoztatni a tagságot.

23 A szomolyai „Sarló és Kalapács" tsz-be megalakulása után sokan kívántak belépni olyanok, akiknek csupán fél vagy egy hold földjük volt. Ezeket azonban nem fogadták, mert ez a terület nem biztosította volna a tagság megélhetését. A Felülvizsgáló Bizottság is azt tanácsolta, hogy olyanokat vegyenek be a csoportba, akiknek annyi földjük van, hogy legalább a családjuk szükséges fejadagkészletét már előzőleg biztosította vagy még ennél több is termett nekik.

24 A termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén főleg a munkanélküli agrárproletárok áramlottak a szövetkezetekbe, azok a parasztok, akik az 1945-ös földosztásból kimaradtak földhiány, illetve fiatal koruk miatt, vagy mert abban az időben még hadifogságban voltak. Ezeket a munkanélkülieket az ipar ekkor még nem tudta felszívni, tehát a mezőgazdaságban kellett munkát és kenyeret keresniök. 21. A Felülvizsgáló Bizottság jelentése Finkéről. BAZmLt. BmLt. Tsz-alakulások 1949. 22. A Felülvizsgáló Bizottság jelentése Keresztespüspökiről. BAZmLt. BmLt. Tsz-alakulások 1949. 23. A Felülvizsgáló Bizottság jelentése Kacsról. BAZmLt. BmLt. Tsz-alakulások 1949. 24. Dokumentációs jegyzőkönyv a szomolyai „Sarló és Kalapács" tszcs-ről. BAZmLt. BmLt. Földhivatali iratok. Tsz-alakulások 1949.