A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BARTHA István: Termelőszövetkezetek alakulása Borsod-Gömör megyében 1949-ben

TERMELŐSZÖVETKEZETEK ALAKULÁSA BORSOD-GÖMÖR MEGYÉBEN 1949-BEN BARTHA ISTVÁN Hazánkban 1945-től elszórtan jelentkező termelőszövetkezetek megjelenése után a közös gazdálkodás folyamata 1948 őszén indult meg. Ugyanebben az időben jelentek meg a termelőszövetkezeti csoportok Borsod-Gömör megyében is. A termelőcsoportokat felülvizsgáló bizottság — amikor 1949 januárjában minősítette a csoportokat — az engedélyezettek közül az emődit és a szíhalmit táblás csoportnak; a hejőbábait, centerit, abod-királykútit, keresztespüspökit, szentistvánit és a mezőcsáti kettőt átlagelosztású csoportnak, míg á hejőpapit, a kácsit, a sajószentpéterit és a mezőkeresztesit közösen termelő szövetkezeti csoportnak nyilvánította.

1 A mozgalom továbbfejlődését elősegítették országosan is és a megyében is a létrejött termelőszövetkezetek megerősítésére tett szervezeti és gazdasági intézkedések, amelyeket 1949 elejétől 1949 őszéig mind a kormány, mind a megyei vezetés foganatosított. így például: 1949 áprilisában megjelent a közösen termelő csoportok Munkaegység Könyve, amely a közös gazdálkodásban végzett munka bérezésének rendszerét alkotta meg. A tavaszi szántáshoz szántási hitelt adott a kormány, amelyet 1949. október 31-ig kellett visszafizetni. Jelentős kedvezményt adott a termelőszövetkezeteknek a begyűjtési rendelet. A kollektív gazdaságok épületeinek helyreállítására hosszú lejáratú hitelt kaptak a Földművelésügyi Minisztériumtól. A III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak életszínvonalát emelte a sertéshizlalási és -átadási kötelezettség alól való mentesítés. A dolgozó parasztok tudatának fejlesztéséhez hozzájárult az is, hogy a Szovjetunió földművelésügyi miniszterének meghívására 1949 tavaszán nyolcvantagú parasztküldöttség utazott a Szovjetunióba, ahol a kollektív gazdaságokat tanulmányozták. A küldöttség tagjai dolgozó parasztok, saját földjükön gazdálkodó kis- és törpebirtokosok, középparasztok, állami gépállomások dolgozói, termelőszövetkezeti tagok voltak. E tanulmányúton a megyéből ketten vettek részt.

2 A tanulmányút befejezése után a küldöttség tagjai faluról falura járva beszámoltak tapasztalataikról, s ugyanakkor ismertették a szövetkezeti mozgalom hazai termelési eredményeit is. A csoportok nagy része ugyanis jól dolgozott, s ezért nagyobb eredményeket értek el, mint a kistermelő parasztok.

3 1. 14 különböző típusú termelőszövetkezet működik Borsodban Észak-Magyarország 1949. január 25. sz. 4. 2. Észak-Magyarország 1949. június 19. sz. 7. 3. Vö. Erdei Ferenc SZÖVOSZ első országos küldöttkongresszusán mondott beszédével. Szabad Föld 1949. augusztus 14. 7.