A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BARTHA István: Termelőszövetkezetek alakulása Borsod-Gömör megyében 1949-ben

182 BARTHA ISTVÁN Ezek a tényezők pozitíven hatottak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésére. A Borsod-Gömör megyei parasztság közös gazdálkodáshoz való viszonyát még közvetlenebben befolyásolták az eredmények, amelyeket a megye és a szomszédos megyék termelőszövetkezeti csoportjai értek el, mert ezek az eredmények a kollektív gazdaságok előnyeit bizonyították az egyéni, kisüzemi gazdálkodással szemben (1. tábla).

4 /. tábla. A termelőszövetkezeti csoportok és egyénien gazdálkodó parasztok terméseredményei katasztrális holdanként, mázsában Helység Búza Rozs Tavaszi árpa Zab Megye Helység tsz egyéni tsz egyéni tsz egyéni tsz egyéni Borsod-Gömör Zemplén Abaúj Abaúj Sajószentpéter Dorkótanya Kézsmárk Felsőcéce 6,5 9,5 7,0 12,0 4,0 7,5 3,1 7,5 7,0 6,0 7,8 4,5 3,0 5,0 6,0 7,0 6,0 7,0 3,5 6,5 2,5 6,0 4,0 10,0 3,0 8,0 Az egyes termelőszövetkezeti csoportok a kalászosok termelésében jelentősen meghaladták az ugyanabban a helységben termelő egyéni gazdaságok holdankénti átlagtermését. Mások a begyűjtés 600%-os teljesítésével hívták fel a kívülállók figyelmét.

5 Szinte meglepetésnek számított az eredmények előzetes elszámolása. A mezőcsáti első számú, III. típusú tszcs 24 tagja 45 000 Ft tiszta jövedelmet ért el, s egy munkaegységre 23 Ft jutott.

6 Nem sokkal különbözött ettől a mezőcsáti 2. számú, 21 tagú tszcs 43 000 Ft tiszta jövedelme, és az egy munkaegységre jutó 20 Ft-os eredménye sem.

7 Szintén kiemelkedő a 21 tagú sajószentpéteri tszcs eredménye, amely az előzetes elszámolás során 40 866 Ft tiszta jövedelmet és egy munkaegységre pedig 30 Ft-ot mutatott.

8 A termelőcsoportok jó indulása, munkája és fejlődése a falu dolgozó parasztjai szeme előtt ment végbe, s ezért példamutatásuk hozzájárult ahhoz, hogy a következő évben még többen csatlakozzanak a mozgalomhoz. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének jó politikai hátteret adott az, hogy a községekben, főként pedig a gyári és bányavidékeken a szövetkezeti gondolat meggyökeresedett, szép fejlődésnek indult. A Hangya szövetkezetek, és a Földműves szövetkezetek fúziója lendületesen haladt, mert a lakosság belátta azt, hogy nincs létjogosultsága egy községben több szövetkezetnek. Az irányító szerep a dolgozó parasztság kezében volt.

9 Jól átgondolt felvilágosító munkával sikerült a falusi lakossággal megismertetni a szövetkezés gondolatát. Meggyőzéssel el lehetett érni, hogy már az ipari vidékek törpe- és középbirtokosai sem idegenkedtek annyira a termelő4. 1. tábla. Beszélnek a számok. Szabad Föld 1949. dec. 11. 14. 5. Mezőcsát 1. sz. tszcs kiértékelése Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Borsod megye Levéltára tsz-alakulások 1949. 6. Uo. Jegyzőkönyv. 1949. aug. 24. 7. Uo. Mezőcsát 2. sz. tszcs. Jegyzőkönyv. 1949. aug. 16. 8. Jegyzőkönyv a sajószentpéteri tszcs-ről. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Borsod megyei Levéltára tsz-alakulások 1949. Földhivatal iratai. 9. Főispáni jelentés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Borsod megyei Levéltára. Főispáni ált. iratok 1949. 119/1949. sz. irat.