A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

KAMODY Miklós: A tokaji posta története

170 KAMODY MIKLÓS 1. kép. Bethlen Gábor kiváltságlevele 1629. január 2. A XVII. század zavaros politikai viszonyai érdekes helyzetet teremtettek a posta működésében. Tokajt kétféle postahálózat érintette. A fejedelmi postán kívül Tokaj a királyi postahálózatnak is fontos állomása volt. A királyi magyar területen a posta irányítását a pozsonyi posta prefektus (Magyarország főpostamestere) végezte. A már említett Bornemissza István a postamesterségeket magyar emberekkel töltette be, a posta ügykezelését magyarrá tette, jelentéseit, rendeleteit magyar nyelven szerkesztette. A főpostamester a magyar hatóság a pozsonyi kamara alá volt rendelve. Ebből az a veszély származott, hogy az egységes postai szakvezetés nem érvényesült, a kamara a postát befolyása alá vette, fizetését a harmincadok útján fizette, a postamesteri állások betöltésére nagy befolyással volt. Miután a magyar kamara a bécsi udvari kamarának befolyása alá került, a magyar posta irányításában az udvari befolyás még jobban érvényesült. A magyar posták működését II. Ferdinánd Magyarországnak és annak Felső-Erdély felé fekvő részeinek számára 1626ban kiadott első, majd 1630-ban megjelentetett második posta rendtartása írta elő. A második rendtartás előírásai szerint „Az országban alkalmazott praefectust, postamestereket, veredariusokat, embereikkel, szolgáikkal, lovaikkal, szekereikkel, szerszámaikkal, házaikkal, szőlőikkel, szántóföldjeikkel, rétjeikkel, kertjeikkel és mindenféle ingó és ingatlan javaikkal együtt ne zaklassák, ne terheljék semminemű szolgálatokra ne kényszerítsék, tőlük semmiféle adót, évi kivetést, dézsmát vagy más hadi vagy polgári költségeket és szolgálmányokat ne szedjenek, katonai beszállásolásokkal ne zavarják. Ha valaki őket ezen ki-