A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

KAMODY Miklós: A tokaji posta története

A TOKAJI POSTA TÖRTÉNETE 169 A Bocskai-felkelés után az északkeleti vármegyék közigazgatására is nagyobb gondot fordítanak és II. Mátyás a Tiszán inneni és túli vármegyéket a szepesi kamara külön hatáskörébe utalva a posták hovatartozásáról is rendelkezett. E szerint Tokaj, Siroka, Bártfa, Somos, Eperjes, Kassa, Szinna, Vilmány, Tállya, Bodrogkeresztúr, Nyírbátor, Kalló, Vada, Majtény és Szatmár a szepesi kamara alá került fizetés tekintetében. A postaszolgálat egységes vezetése azonban továbbra is a pozsonyi főpostamester kezében maradt. Bethlen Gábor 1619-ben az egész Felső-Magyarországot meghódította, a királyi posták nagyobbik része hűségeskütétel után az erdélyi fejedelem szolgálatában állott. Paár főpostamester Pozsonyból Bécsbe menekült Bethlen elől, többé vissza sem tért, s helyébe a soproni országgyűlésen tett királyi ígéretnek megfelelően magyar embert neveztek ki Magyarország főpostamesterének. Bethlen nagyra becsülte Tokaj jelentőségét, és a város kérésére mentesítette a lakosságot a postálkodás, mint közteher alól. Erre utal 1629. január 2-án kelt kiváltság levele Tokaj városa részére.

4 I. Rákóczi György és II. Ferdinánd közt 1631-ben létrejött megállapodás szerint 7 északkeleti vármegye visszakerült Ferdinánd hűségére. Ez nem jelentette azt, hogy Rákóczi lemondott volna Tokaj fontos postahely felhasználásáról. Erre utal 1644-ben és 1648-ban kiadott két kiváltság levele, melyben felmenti a várost a postaló és szekér adása alól. Kiváltságleveleiben biztosítja a várost, hogy senki akaratuk ellenére a városban be nem szállhat, őket gazdálkodásra (ellátásra) nem kényszerítheti.

5 Erdély politikai és gazdasági tekintélyének megerősödése Bethlen Gábor és I. Rákóczi György alatt szükségessé tette az ősi futárszolgálat megerősítését és az elharapódzott szabálytalanságok, visszaélések miatti szabályozását. Az 1634-ben és 1643-ban kiadott postai utasítások, de az 1653-ban megjelent Approbátae Constitutiones és az 1653 és 1669 közt hozott törvényeket összefoglaló Compillátae Constitutiones sok rendelkezést tartalmaznak a postaszolgálat ellátására. A postálkodás, mint közteher súlyos gondot jelentett a lakosságnak, mert a fejedelmi címerrel és Salvus Conductussal utazó postást ingyen lóval, szekérrel, élelemmel, szállással kellett ellátni. Több erdélyi országgyűlés foglalkozott a súlyos teher enyhítését kérő felszólalásokkal. Több helységet más szolgálat teljesítése fejében mentesítettek a postálkodás közterhe alól. Ilyen alapon nyert Tokaj is mentesítést, mely sokat jelentett a városnak, hiszen a Tiszán át gyakran járt a posta. A posta jogaival sokszor visszaéltek, követelőzőén léptek fel, kérésük megtagadóival szemben fenyegetést, fenyítést alkalmaztak, a postalovakat gyakran túlhajtották. Arra is akadt példa, hogy a fejedelem hajdúi sértették meg a posta előírásokat. Bethlen Péter panaszkodott 1636-ban, hogy egy jámbor szabadosát Tokajban a hajdú vitézek elfogták és Révay őkegyelme (Tokaji városparancsnok) a nála talált leveleket elvetette, a postást vasra verette, bebörtönöztette.

6 4—5. Eredetije a sátoraljaújhelyi fiók-levéltárban. 6. Történetei Tár, 1885. évi 4. füzet.