A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

VIGA Gyula: Kecsketartás az Aggteleki Karszton

KECSKETARTÁS AZ AGGTELEKI-KARSZTON 329 13. kép. A kecske fejese (Aggtelek) vei azok a gazdák, akik tehenet tudnak tartani, soha nem dicsérik a kecsketej előnyeit.) A kecsketej feldolgozásának módjai egyaránt kapcsolatot tartanak a tehéntej és a juhtej feldolgozásának módjaival. Tejét megaltatják, felforralják kávéhoz és kakaóhoz, habarnak vele, használják tészta dagasztásához. Az 1950-es években általánosan használták túró, sajt, vaj, erős túró készítéséhez (vö. táblázat). Ma ezek az eljárások egyre inkább háttérbe szorulnak, s a tehéntej mellett a kecsketej és a belőle készült tejtermékek csak a szegényebb réteg és az öregek táplálkozásában játszanak szerepet. A kecsketejet ma legtöbben az állatokkal etetik meg: a moslékba teszik. 1 liter kecsketejhez 2 liter vizet öntenek, s ebbe keverik a darát, korpát, kenyérhajat. Az adatközlők szerint gyorsabban nő tőle a malac, mint ha szemet kapna. Van aki ezen neveli a bikaborjút is, úgy, hogy 1-2 tojást üt a tejbe, mások a kis nyulaknak adják a tejet. Egy aggteleki juhtartó gazda a kecskék tején neveli fel a kisbárányokat is. A tejnek ez a hasznosítása teszi szükségessé a kecsketartást a tehéntartó gazdaságokban is. •