A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban II. közlemény

254 DÖMÖTÖR SÁNDOR a nyírbátori szegény zsidók életmódját csúfolja. Nem Geszten készítette, hanem a Geszten ügyefogyottságát csúfolta ki a megyei nemes „betyárkodó" fiatalság. Itt mutatjuk be a Fejér (Vasvári) Pál által feljegyzett Geszten-dal több részből álló szövegéből a feljegyzés első oldalát. Ezek a versszakok mutatják, hogyan vegyülnek Geszten szegénységének jellemzői a zsidók szegénységének gúnyos érzékeltetésével. Illik Gesztennek a táncz, Geszten Józsi mi lesz vacsorára Mert a lábán csörög a láncz, Findzsa kávé lesz az asztalára Geszten Józsit hat legény kíséri Megüzenem Bátor városának A babája az ablakon nézi. Hogy engemet itt sanyargatának. Ne nézd rózsám gyászos életemet Betyárságom mondom nem sajnálom Min teérted szenvedem ez/eke/t, Csak azt a kis árva lyányom szánom Lesohajtott a nap éjszak felől Geszten Józsi életének határa Geszten Josi néz Nagy Kalló felé. Elmúlik már látom nem sokára. Kardom fegyver, pejparipa fegyver így van a kit a jó Isten megver. Ebben a dalszövegben a betyárság kifejezésben nem a „jószívű rabló" motívum adja meg a vers hangulatát, hanem a hatalommal való szembeszállás miatti hiábavalósága letörés. A betyár lábán csörgő lánc szolgáltatja a muzsikát azokhoz a szomorú gondolatokhoz, amelyek elfogatása alkalmával a halál vízióját idézik fel.

69 Geszten Józsi és a komisszárus. Nyírbátoron az emlékezések szinte kifogyhatatlanok Geszten Józsi kisebb-nagyobb hősködéseiről. Nyírbátortól a Tiszáig övé volt a határ. Bogát felé volt egy sűrű erdő, ott tanyázott Geszten meghitt pajtásaival, — mondja Tamás János tiszadadai földműves. „Egyszer a szolgabíró arra járt kocsival. A betyárok kiugrottak, a lovakat lekapcsolták, a szolgabírót meg leölelték a kocsiról és bevitték magukkal az erdőbe. Ott mulattak vele egész éjjel. Reggel a lovakat befogták a hintóba és elbocsátották. Ez a szolgabíró később mindig másfelé irányította a pandúrokat, mint kellett volna, mikor a Geszten bandáját kergették."

70 Geszten Józsi merészségét mutatják az ilyenféle tettek. De azt is mutatják, hogy a hatalom képviselőinek imponáltak a virtusos cselekedetek. A betyárköltészetben talán az első olyan termék az a három versszak, amely Bónis Barnabásné lejegyzésében Geszten egyik ilyen kalandját verseli meg. Geszten Jósi nagyot ivott bújába, Nyíregyházi vásárkor a tabernába, A comissarius vele ivott, s szerette, Hogy Gesztely ingyen megvendéglette. Találkoztak későbben a fogságban, Comissarius nagyot csapott markába,