A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban II. közlemény

248 DÖMÖTÖR SÁNDOR 1. Erdők, mezők, vad ligetek, 2. Zöld erdőnek lombos ága De sokat jártam bennetek! Sokat búsultam alatta. De sok nappalt éjszakával Gesztely Jóska két szép lánya Töltöttem el bujdosással.

39 Mindig áztat siratgatja. 3. Édes anyám sok szép szava, Kit fogadtam, kit meg soha. Fogadnám most, de már késő, Hull a könnyem, mint az eső. Geszten Józsi életrajzi adalékai azt bizonyítják, hogy ha a dalt maga a betyár készítette, csak 1843-ban keletkezhetett, amikor valóban két leánya volt. Kisebbik leánya ekkor halt meg egyéves korában, s elképzelhető, hogy második leányának születése juttatta eszébe anyjának hiábavaló intelmeit. Elképzelhető, hogy szomorúan énekelgette ezeket a hagyományos kifejezéseken alapuló versikéket, amikor a várható szomorú végre gondolt, amikor tudatára ébredt, hogy nem lehet többé belőle a társadalom megbecsülését élvező ember. Ekkor gondolhatott a bujdosásra, új élet kezdésére, hiszen emberi alkatát tekintve nem volt gonosz természetű. Többen is utalnak arra, hogy már a negyvenes évek elején több dal járt a nép ajkán Gesztenről.

40 Ezzel magyarázható, hogy Erdélyi Jánosnak 1846ban, Geszten elfogatása idején küldtek be tetteiről szóló dalokat.

41 Július 12-én Bónis BarnabásnéPogány Karolin küld be két füzetet: 1. Szabolcs—Tiszamelléki s Beregmegyei régi versek 1—56 darab, 2. Lakodalmi versek Vőfélyek számára Szabolcs tiszai vidékén, különösen Nagyfaluban.

42 Még érdekesebbek a július 31-én Fejér Pál által Nyír-Vasváriból (Tiszabüd)

43 és gróf Dessewjfy Virginia által Szentmihályról küldött Nyíri dalok.

u Ezek a dalok a gyűjtők megjelölései szerint nem betyárdalok, hanem Geszten Józsi híres szabolcsi rabló, ill. zsivány dalai. A közlésekből nem derül ki, hogy ezeket a dalokat csupán a köznép dalolja Gesztenről és tetteiről, vagy olyanok, amelyeket a híres rabló maga is szeretett énekelgetni, vagy éppen maga fabrikálta ezeket. Mindenesetre megfontolandó az a körülmény, hogy a Geszten vallatása körüli időszakban három közéleti személyiség tollával feljegyezve maradtak ránk. Ezek a nótaszövegek bizonyítják, hogy Geszten merész tettei a feudális értelmiség képzeletét is megragadták és tetteit nem tekintették aljas nyereségvágyból elkövetett bűnöknek: a dalok feljegyzésének ténye is őriz valamilyen kezdetleges szociális szemléletet az értelmiség részéről. Ortutay Gyula fiatalkori felfogása szerint „a nép szociális szemlélete a népi kultúra majd minden területén kiütközik. A betyárnóták is azért olyan népszerűek, mert hegedűszóban elmondhatják véleményüket a fennálló társadalmi rendről. Nemcsak a betyárokról elmondott történetekre korlátozódik a nép szociális heve"

45 — ebben a szociális hévben a társadalmi érdekellentétek csírái is fellelhetők. A rablóromantika jószívű rablója, a polgári gondolkodásmód kereskedői szelleme és az igazságra törő szociális népi állásfoglalás heve a reformkori népies betyárdalokban együttesen mutatja be a valóság ellentmondásait. A Geszten-dalok szövegét szociális hévvel telt félnépi alkotásoknak tartjuk, amelyekben az uralkodó osztály kritikai szemlélete is megjelenik.

46