A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

GUNDA Béla: Egy magyar vadászadoma

EGY MAGYAR VADÁSZADOMA 223 amelynek az ökológiai feltételei a Bodrogközben, a Nagy-Sárréten megvoltak. Európában a pre-columbian időkben csakis a Lagenaria sp.-t használhatták maszk céljára, mert a tök speciesek (Cucurbita pepo, Cucurbita maxima) az Új Világból kerültek át Amerika felfedezése után kontinensünkre. Ősi termesztési centrumuk Mexico, ahol a töknek kb. 26 vad és termesztett speciese fordul elő.

29 A korai magyar leletekben tökmaradványok nem is kerültek felszínre. A hollókői (16—17. század) várásatások során a felső rétegekből hozott az ásó felszínre Cucurbita species maradványt.

30 Amikor egy ilyen egyszerű madárfogás történetét vizsgáljuk természetesen feltevésekre vagyunk utalva, éppenúgy, mint más kultúrjelenségek vizsgálata esetében. Ne felejtsük azonban el, hogy a népéletkutatás, a néprajz nem az a tudomány, amelynél kísérleteket lehet végezni, hogy megállapítsuk valamely teremtő gondolat, intézmény, szokás, kultúrelem kialakulását, létrejöttének, fennmaradásának és funkcionálásának törvényszerűségeit. A kultúrával foglalkozó tudományokat a természettudományoktól többek között éppen az választja el, hogy az előbbiek nem rendelkeznek a kísérletek lehetőségével. Ez pedig nagy nehézség elé állítja a műveltség, a népélet kutatóját. JEGYZETEK 1. Vas G.: Dixi. Korrajz. Vas Gereben munkáinak együttes képes kiadása, X. kötet. Budapest, é. n. 317—318. 2. Tóth B.: Magyar anekdotakincs. II. Budapest, é. n. 152—153. 3. EcsediL: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. Debrecen, 1933. 184—185.; Vö. Balassa I.: Lápok, falvak, emberek. Budapest, 1975. 56. 4. Szűcs S.: A régi Sárrét világa. Budapest, é. n. 72—73.; Szűcs S.: Pusztai szabadok. Budapest, 1957. 175.; Szűcs S.: Néprajzi vonatkozások Bihar-vármegyében. Nadányi Z. (szerk.): Bihar vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája. Budapest, 1938. 164—245. 5. Du Halde J. B.: Ausführliche Beschreibung des Chinesischen Reichs und der Grossen Tartarey. II. Rostock, 1747—1748. 164. A régi kínai vadászattal foglalkozó munka (Böttger W.: Die ursprünglichen Jagdmethoden der Chinesen. Berlin, 1960.) az ilyen madárfogást nem említi. 6. FrobeniusL.: Völkerkunde in Charakternbildern. II. Hannover, 1902. 289. 7. Saltim A. Ali: The Moghul Emperors of India as Naturalists and Sportsmen. The Journal of the Bombay Natural History Society, XXXII. Bombay, 1928. 272. 8. Salem A. Ali: A Sind Laké. The Journal of the Bombay Natural History Society, XXXII. Bombay, 1928. 464—465. 9. Baker Stuart C. C.: The Game Birds of the Indián Empire. The Journal of the Bombay Natural History Society, XXXI. No. 3. Madras, 1926. 546, 10. Linglom G.: Jakt- och fangstmetoder bland afrikanska folk. I. Stockholm, 1925. 31—32. 11. Lindblom i. m. 32, 43. 12. Antonio Tempesta munkáival foglalkozó művészettörténeti irodalom sajnos nem áll a rendelkezésemre. Tudomásom szerint vadászképeivel nem is foglalkoztak (1. Vollmer H., Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XXXII. Leipzig, 1938. 516—517.) 13. Nordenskiöld E., De sydamerikanska indianernas kulturhistoria. Stockholm, 1912. 63.; Nordenskiöld E., The Ethnography of South-America seen from Mojos in Bolívia. Comparative Ethnographical Studies, 3. Göteborg, 1924. 65—66. A mojokra vonatkozó adat, amelyre Nordenskiöld E., Métraux A. és mások hivatkoznak egy magyar szerző latin nyelvű munkájából való: Eder F. X., Descriptio provinciáé moxitarum in regno Peruano. Budae, 1791. 293.; Eder F. X. már utal a madárfogás mexikói és kínai előfordulására is. Eder F. X. munkáját érdemes lenne teljes egészében magyar nyelven kiadni. 14. NordenskiöldE.: Origin of the Indián Civilization in South America. D. Jeness (ed.): The American Aborigines, their Origin and Antiquity. Published for Presentation at the Fifth Pacific