A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

GUNDA Béla: Egy magyar vadászadoma

224 GUNDA BÉLA Science Congress, Canada, 1933. Toronto, 1933. 282—283.; NordenskiöldE.: Origin of the Indián Civilization in South America. Comparative Ethnographical Studies, 9. Göteborg, 1931. 43.; Lóvén S., Über die Wurzeln der Tainischen Kultur. I. Göteborg, 1924. 410.; Gilmore R. M.: Fauna and Ethnozoology of South America. /. H. Steward (ed.): Handbook of South American Indians. Smithsonian Institution, Bureau of American Ethnology, Bulletin, 143. Washington, D. C. 1950. 388. 15. Beals R. L.: The Comparative Ethnology of Northern Mexico before 1750. Ibero-Americana: 2. Berkeley, Calif., 1932. 104, 166. 16. Driver H. E.—Massey W. C: Comparative Studies of North American Indians. Transactions of the American Philosophical Society, New Series, 47, Part 2. Philadelphia, 1957. 197. — A NagyAntillákról említi Krickeberg A. (Bernatzik H. A.: Die grosse Völkerkunde, III. Leipzig, 1939. 159.). 17. Lóvén S.: Über die Wurzeln der Tainischen Kultur. I. Göteborg, 1924, 410.; Lindblom, i. m. 43—44.; Lóvén S.: Origins of the Tainan Culture West Indies. Göteborg, 1935. 436. 18. Oberg K., The Terena and the Caduevo of Southern Mato Grosso, Brazil. Smithsonian Institution, Institute of Social Anthropology, Publication No. 9. Washington D. C, 1949. 10. 19. Lindblom i. m. 128. 20. Lindblom i. m. 44.; Lóvén S.: Origins of the Tainan Culture West Indies. Göteborg, 1935. 436— 437. Az Antillákon a felfedezések idejében még sűrű indián népesség volt. A kényszermunka, a betegségek azonban még azokat is megsemmisítették, akiket később rabszolgaként hoztak át Dél-Amerikából. Az indián maradványok beolvadtak más népekbe s napjainkban már sem anthropologiailag, sem kulturálisan nincs jelentőségük. Steward J. H.—Faron L. C.: Native Peoples of South America. New York, 1959. 459. 21. Lindblom i. m. 44. 22. Lips E.: Das Indianerbuch. Leipzig, 1956. 28. — A könyv magyar fordításban is megjelent. A fordító a „mit Hilfe einer Kalabasse"-t tévesen „egy különleges eszközzel" való kacsafogásnak fordítja. Lips E.: Könyv az indiánokról. Budapest, 1960. 23. 23. NordenskiöldE.: Origin of the Indián Civilization of South America. Comparative Ethnographical Studies, 9. Göteborg, 1931. 43.; NordenskiöldE.: Origin of the Indián Civilization in South America. In: D. Jeness (ed.): The American Aborigines, their Origin and Antiquity. Published for Presentation at the Fifth Pacific Science Congress, Canada, 1933. 283. 24. Linder K.: Geschichte des deutschen Weidwerks, II. Die Jagd im frühen Mittelalter. Berlin, 1940. 343—363.; Linder K.: Geschichte des deutschen Weidwerks. I. Die Jagd der Vorzeit. Berlin— Leipzig, 1937. 111, 160, 182, 235.; Lindblom, i. m. 11—45.; Lagercrantz S.: Beitráge zur Kulturgeschichte der Tarnvorrichtungen in der schwedischen Jagd. Folk-Liv, 1937. 270—305. 25. Lagercrantz i. m. 271. 26. Lindblom i. m. 16. 27. Schmidt M.: Die materielle Wirtschaft bei den Naturvölkern. Leipzig, 1923. 77—79.; Frobenius i. m. 235. és 198, 199. kép; Buschan G.: Illustrierte Völkerkunde. II. Stuttgart, 1923. 22. Itt azt is olvashatjuk, hogy az ausztráliai bennszülöttek a vízimadarak fogásánál nyakig a vízbe merülnek s a fejüket náddal burkolják körül. 28. Driver—Massey i. m. 197. 29. A Cucurbita speciesek ősi termesztési centrumairól 1. Cutler H. C.—Whitaker Th. W.: History and Distribution of the Cultivated Cucurbits in the Americas. American Antiquity, 26. Nr. 4. 1961. 469—485. 30. P. Hartyányi B.—Nováki Gy.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. II. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1973—1974. Budapest, 1975. 40, 63.