A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

LAGZI István: Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak-Magyarországon

152 LAGZI ISTVÁN A menekültek jogi helyzetének megállapítása, őrzésük, foglalkoztatásuk kérdésének tisztázására szeptember 22-én a Miniszterelnökség, a belügyminiszter, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter képviselőinek értekezletén hozott döntés értelmében a lengyel hadsereg és egyéb fegyveres testületek tagjainak — vámőr, határőr, rendőr — őrzése (internálása) a Honvédelmi Minisztérium feladata lett.

4 A táborok belső életének szabályozását a H. M. 1/b osztálya dolgozta ki, a lengyel menekültek ügyeivel (is) foglalkozó 21. osztály ebben az időben még szervezés alatt volt.

5 A hatóságok célszerűnek tartották a katonai menekültek egységeikben való meghagyását a táborokban is. A táborok belső rendjének fenntartását, a tábori élet irányítását (a táborokon belül igen nagy önállósággal bíró) rangidős tisztekre (starszy obozu) bízták.

6 A menekült táborok belső életét szabályozó H. M. rendelet 13. pontja kimondta, hogy az internáltak a tábort csak a táborparancsnokság engedélyével és megfelelő fegyveres őrkísérettel hagyhatják el. Ez alól később kivételt tettek, a tiszteknél megengedték, hogy civilruhában őrkíséret nélkül is közlekedhessenek. Az internálással, a szabad mozgással kapcsolatos H. M. és B. M. rendeletek többször változtak. A katonai táborokban a menekültek belső ügyeit — mint említettük — a rangidős tiszt (starszy obozu) irányította. A rangidős munkáját egy vagy két segédtiszt, gazdasági tiszt segítette, akik e tevékenységükért szolgálati pótdíjat kaptak. A tábori élet zavartalanságát több, lengyel vezetés alatt álló gazdasági, kulturális és adminisztrációs egység irányította.

7 1. A lengyel táborparancsnok rangidős tiszt (starszy obozu) irodája, (irodatiszt, segédtiszt, írnok, altiszt stb.). 2. Orvosi rendelő (betegszoba, orvos és ápoló személyzet). 3. Kultúrhelyiség (olvasás, lemezjátszó- és rádió hallgatás, előadások, tanfolyamok), tiszti táborok esetében az ún. Kaszinó. 4. Takarékpénztár (Segélyezési Alap). 5. Műhelyek (cipész, szabó, asztalos). 6. Becsületbíróság (nagyobb táborokban). A tábori őrség parancsnoka, a táborparancsnok a tábor létszámától függően — zászlóstól ezredesig — különböző rendfokozatú magyar tiszt volt, az őrség létszáma 5—110 fő között ingadozott. A táborok őrzésére az őrlegénység általában egy hónapig volt beosztva. A hónap 1-én és 15-én 50-50 százalékban váltották az őrlegénységet.

8 A fegyveres testületekhez nem tartozó menekültek a B. M. IX. osztálya által felállított és ellenőrzött ún. „Lengyel Polgári Menekült Tábor"-ba. kerültek. A polgári tábor — bár a tábor élén szintén „parancsnok" állt — nem jelentette a menekültek katonákhoz hasonló őrzését, inkább ellátási, szociális közösséget alkotott. Miután a menekültek helyzetét tisztázták, létrejöhettek a lengyelek ügyeit intéző hivatalos szervek és a lengyel menekülteket támogató társadalmi szervezetek is megkezdhették működésüket. Lényegében kirajzolódtak a menekültek politikai és kulturális, szociális lehetőségei.

9 A menekültek iránt megnyilvánuló — helyenként tüntető — együttérzés a