A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

SZABADFALVI József: Herman Ottó, a miskolci képviselő

Herman OTTÓ, A MISKOLCI KÉPVISELŐ SZABADFALVI JÓZSEF Életéről, emberségéről, tudományos tevékenységéről, közéleti és politikai harcairól legtöbbet még mindig első monográfusának, Lambrecht Kálmánnak két könyvéből tudhatunk meg.

1 Későbbi életírói és értékelői

2 is jobbára belőle merítettek, mintsem újonnan feltárt adalékokkal gyarapították volna a szinte mérhetetlen életmű jobb megismerését. Az egyes szaktudományok, a természettudomány, a régészet és a néprajz jobbára rövidebb cikkekben próbálta megfogalmazni Herman Ottó tudósi portréját.

3 Hámorban töltött gyermekkoráról, miskolci diákéveiről, élete derekán városunkhoz, itt élő testvéreihez és rokonaihoz fűződő kapcsolatairól, hajlott kora lillafüredi tartózkodásairól

4 alig tudunk valamit. Csupán Megay Géza, Leszih Andor, Saád Andor, Komáromy József

5 és e sorok írója adott hozzá egy-egy adalékot Herman Ottó miskolci és bükki kapcsolatainak jobb megismeréséhez. Herman Ottó életművének teljesebb, modern szemléletű, átfogóbb értékelése még előttünk álló feladat.

6 Jelen tanulmányunkban Herman Ottó miskolci képviselősége kapcsán egyrészt városunkhoz fűződő kapcsolataihoz, másrészt pedig általánosabb politikai tevékenységéhez kívánunk adalékokkal szolgálni. Elöljáróban vessünk egy pillantást korábbi képviselői tevékenységére. Politikai vonatkozású újságcikkek írásával már Kolozsváron, 1871-től foglalkozik, amikor a Párizsi Kommün nagy hatást gyakorol rá. 1878-ban a Függetlenségi Párt képviselőjelöltjeként lépett fel Szarvason, de itt még elbukik. Az 1878. július 14-én elhangzott szarvasi programbeszédében fogalmazta meg először, élete végéig hirdetett politikai hitvallását. Kossuth Lajos javaslatára pótválasztáson, 1879. október 21-én Szegeden az Alsóváros választói jelölték képviselőnek. Október 27-én, 228 szavazattal, szótöbbséggel képviselővé választották a 163 voksot kapó gróf Károlyi Sándorral szemben. Parlamenti szűzbeszédet 1879. november 12-én Boszni-Hercegovina közigazgatásáról tartotta. 1881-ben a közoktatási tárca költségvetésének tárgyalásánál szót emelt a tudományos tisztviselők fizetésrendezéséért. Egy más alkalommal a Tisza-völgy ármentesítésének feladatairól beszélt. 1881-ben, majd 1884-ben három-három évre még kétszer képviselővé választották SzegedAlsóvárosban. Ez idő alatt Szeged egyeteméért is harcolt.

7 Az 1877-es választáson viszont Szegeden alul maradt Ivankovits János helyi plébánossal szemben. Kolozsvár jelölni akarta, de ott visszalépett, a törökszentmiklósi jelölést fogadta el. Itt azonban Szapári Gyula kormánypárti miniszter mellett kisebbségben