A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

SZABADFALVI József: Herman Ottó, a miskolci képviselő

134 SZABADFALVI JÓZSEF maradt. 1889. május 9-én időközi választáson azonban Törökszentmiklós képviselőjeként jutott be a parlamentbe. 1892-ben Budapesten viszont a IX. kerületben maradt alul választáson Tolnay Lajossal szemben.

8 Az 1874-ben megalakult Függetlenségi Párt 1884-ben fúzióval Függetlenségi és 48-as Párttá szerveződött. A párt elnöke, Irányi Dániel 1892-ben elhunyt, ez bomlást indított el az egyébként is heterogén politikai plattformon álló képviselők között. Ennek következtében 1893 májusában kivált az Országos Függetlenségi Párt, ide csatlakozott Herman Ottó is. Elnöke Eötvös Károly, vezetői pedig Madarász József, gr. Károlyi Gábor, Hentaller Lajos, Sturman György és Thaly Kálmán lettek. 1893 tavaszán vetődött fel Herman Ottó miskolci képviselőségének gondolata. Június 1-én választói kortesbeszédet tartott a csizmadiaszínbtn. A politikai akcióról a sajtó szolgál részletes híradással: A Borsodmegyei Lapok, a miskolci Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint a kereskedő ifjak lapja, 1893. május 30-i, keddi számában, „A Függetlenségi Párt bomlása" c. cikkében a következőket olvashatjuk: „... ennek a foszladozó, bomladozó pártnak a soraiba tartozik Herman Ottó, a függetlenségi párt jelöltje. Hogy a bújósdit melyik oldalon játsza, Eötvösékkel, Polónyival, vagy Ugronnal tart-e, avagy mint a fáma regéli, egy negyedik 48-as pártnak lesz-e alkotója; azt még nem tudjuk, de azzal már tisztában vagyunk, hogy egy olyan pártcsoportot támogat, melynek nincs létjogosultsága, s mely születését idáig is azzal indokolta, hogy agyon beszélt mindenkit, letagadott mindent." „Nagyvilági körutazó képviselőjelölt"nek nevezi, majd így folytatja: „úgy lesz bemutatva a zoológ(!) Herman Ottó, mint Muhamed, akiről meg vagyon írva, hogy az egy Istennek ő az egyedüli prófétája."

9 A Borsod-Miskolci Közlöny másnap, június 1-én „Választási mozgalmak" c. alatt a következőket írja: „A folyó héten a függetlenségi párt tüntetései domináltak. Mérsékelt számban és miniatűré kiadásban ugyan, de annál nagyobb lelkesedéssel lobogtatva jelentek meg Hermann(!) Ottó zászlói; a zöld levelű piros tollak pedig nagy- és kiskorú süvegről hirdetik az egyedül üdvözítő jelszót. Vasárnap nagy pártgyűlést tartott a csizmadia színben, a hol a három főkortes tartotta buzdító sprechekkel a lelkes párthíveket. Ma érkeznek meg a fővárosi segédcsapatok, magának a fővezérnek, Eötvös Károlynak parancsnoksága alatt, hogy ékesszólással támogassák a Herman Ottó ügyét, ki ugyancsak ma délután tartja a programbeszédjét a csizmadiaszín udvarán. Lesz diadalkapu, virágbokrétás leánydeputáció, bandérium, cigányzene, díszvacsora ... mi azon tűnődünk, micsoda fogadtatásban részesülne Kossuth Lajos — ha egyszer eszébe jutna hazajönni .. ,"

10 A korabeli miskolci sajtó pontosan leírta az eseményeket. Herman Ottó és kísérete június 1-i bevonulásáról a másnapi lapok már részletesen hírt adtak: A menet 40 kocsiból állt, azt 27 zászlóvivő lovas banderista kísérte. A nagyszámú helyi nézősereg között sok volt a tanuló ifjúság. A menetet Lukács Béla rendőrkapitány nyitotta meg, az első kocsiban Herman Ottó ült a Függetlenségi Párt helyi elnökével Kovács Lajossal. A második kocsiban a tudós képviselőjelölt neje, Bársony János alelnök társaságában, a harmadikban Eötvös Károly, Károlyi Gábor, Madarász József, Horváth Ádám és Sturman György képvise-