A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

JOÓ Tibor: A szikszói református templom

A SZIKSZÓI REFORMÁTUS TEMPLOM 79 mellett levő kart.. ."

57 Szentpéteri György volt ekkor a prédikátor (20 éven át). Az egyházi jegyzőkönyv 1731-et említi a templom mennyezetének helyreállítását a következők szerint: „Anno 1731. A Templomnak mennyezeti szépen megcsináltatott...", s felsorolja azokat, akik adakoztak erre a célra.

58 Az 1724 óta működő Magyar Királyi Helytartótanácson belül 1733. március 7-én kelt rendeletével III. Károly létrehozta a Comissione pro directione generális cassae parochorum ordinatát. Ennek feladatai közé tartozott a meglevő egyházi épületek összeírása is. Szikszót az 1735. évbeli összeírások említik először, leírva, hogy „Hic est ecclesia antiqua catholica, campaguae magnae, que antea catholicorum fuerat...", valamint „In oppido Szikszó ... templum ingers olim catholicum ac etiamnum duas capellas habens; ob injuriam temporum possident calvinistae."

59 A szikszói nagytemplom megmaradt továbbra is a református egyház birtokában és az 1735-ben kialakult egyházi szervezet szerint a Tiszáninneni Superintendentia Borsod—Gömör—Kishonti senioratusához tartozott.

60 A szikszói ref. egyháznak ebben az időben is két lelkésze volt, éppen úgy, mint a miskolcinak. A város földesura ekkor Perényi Gábor volt, aki Ugocsából 1743-ban Szikszóra költözött az ottani pestis elől, s itt 1747-ben katholikus plébániát alapított."

61 Időközben —• 1738-ban — helyreállították a templom tornyát is, melyről az egyházi jegyzőkönyv

62 a következőket írja: 1738. „Rabutin égésétül fogva pusztán álló Tornyunk Ekklesiánk lakosainak, más külső úri embereknek s Ekklesiánknak kegyességbül származott adakozása és költségek által szépen megépíttetett és az három harangok abban fel vonattattak." 1739-ben a toronyba órát helyeztek. (Steiner János órás) 1744-ben meszelték a templomot.

63 1755-ben sor került — az 1737-ben már romosként említett — parochiális ház helyreállítására is, helyette „Ex fundamento" ujjat építettek.

64 A jelenlegi lelkészlak ebben a többszörösen átépített épületben van. 1794-ben új mennyezetet készítettek. A református egyház történetére vonatkozó feljegyzésekből értesülünk arról is,

65 hogy 1808-ban az egyház kérelmére Vay Miklós generális Zsolcáról személyesen elment Szikszóra és Kun János építészt Miskolcról magával hozva, megvizsgálták a tornyot. Mindketten annak veszélyes állapotát jelezték, s kijavítását halaszthatatlannak, szükségesnek tartották. E szemle alkalmával reámutattak arra is, hogy a nagyharang további használata veszélyes lehet a torony állapotára nézve. A nagyharang nehéz járásában keresve a hibát, megcsináltatta a tengelyét az egyház egy miskolci Halász nevű órással, 150 Ft-ért. A torony átépítésére 1818—20-ban került sor Rabi Károly felvidéki építőmester tervei alapján.

66 Ennek során a toronytéren belül a harangház magasságáig 1,0—1,2 méter vastagságú belső köppenyt építettek. (A torony falait „kibélelték", átlagosan 2,8 méter vastagságúvá alakították.) A torony átépítése során a torony tetején korábban kialakított úgynevezett „vigyázó" elvesztette eredeti alakját. A torony ablakai, padrajáró, óraház vasajtókkal láttattak el, melyek összesen 6 q 60 ft-ot nyomtak, s egy miskolci lakatos által készíttettek el 440 Ft-ért.

67 1823—25 között a templom támpilléreit is helyreállították. Erről így írnak az egyházi jegyzőkönyvek: „Anno 1825. Templomunk kőlábai nagyon meg-