A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

JOÓ Tibor: A szikszói református templom

80 JOÓ TIBOR rongálódván, s Tornyunknak is külső vakolása lekopván, azokat Ekklésiánk reparáltatni hozzá fogott. ... hozzáfogott tehát Ekklésiánk elfolyó 1823-dik Esztendőben Tavaszkor, elsőbben is a Templom romladozott kő lábainak meg újjításához, azokat körös körül két esztendő el forgása alatt faragott kövekkel bé borítván meg tsináltatta." 68 1828-ban a szentélyből a sekrestyébe vezető ajtó elfalazására került sor. „Anno 1828. Bejelentődött az is, hogy a' Consis­toriális Ház annyira nedves, és penészt fogó volna, hogy attól lehet tartani, hogy minden benne levő eszközök ottan el rothadnak, annál fogva, minél előbb kellene valami módon rajta segíteni, — a'Consistorium azt ítélte jónak, hogy vágódna rajta kívülről, és a Templomtul nyíló régi ajtó bé rakódna, melyen mindnyájan meg is nyugodvák, annak minél előbb leendő ki vágattatása köz akarattal meg határoztatott." 69 A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve azt írja, 70 hogy a toronynál „az északi és déli oldalon levő részek eredetileg mellék­oltárok helyéül szolgáltak. 1849-ben ezen részek a templom jelenlegi bensejétől elkülöníttettek és kőfallal berakattak. Most mennyezet nélkül állnak és lomtár gyanánt szerepelnek." 1852. május 18-án újabb nagy tűzvész sújtotta Szikszót. 71 472 ház pusztult el; leégett a katolikus és a református templom is. A tűzvész méretei miatt lehetetlen volt az oltás; egyedül a református egyháznak 70—80 000 Ft-os kára'esett; még a harangok is megolvadtak. 72 Az egyháztanács a templom és a torony helyreállításának biztosított elsőbbséget. Vécsey György főgondnok­nak az 1852-es tűzvészt követő újjáépítésre vonatkozó — 1853. január 29-i — feljegyzése 73 arról tudósít, hogy „néhány hónapok alatt a' Templom — páratlan mesterművel készült fedelezet alá jutott — cseréppel befedetvén. A' Torony alkalmasan befedetett, abban lépcsők és harang lábak elkészíttettek, s két újonnan öntetett harangok a' Toronyba szerencsésen novemberben felhúzattak. Szóval a' Karátsonyi Sz. ünnepekre már a Nép a' Templomban zavartalanul begyűlhetett." A munkákat Csorba Lajos miskolci kőműves mester és Szabó Márton rimaszombati építőmester végezte. 74 1854-től készült az új mennyezet, ekkor készítettek gipszkazettákat, gipsz­rózsákat. A templom nagyharangját — Piskóti György költségére — 1857. május 28-án öntötte újjá Egerben Korentsh Márk. Felirata: „Összegyűjtöm a népet, hogy az Úr Isten nagy nevét dicsérje." 75 1857-ben készítette a templom­székeket, szószéket és karzatot Éles Lajos miskolci asztalos 2940 pengő forin­tért. 76 Az úrasztalát körülölelő szép kivitelű vasrácsozatot ajándékként csinál­ta Gönczi István — szikszói születésű — miskolci lakatos mester. A templom orgonája 1867-ből származik, a pécsi Angster cég készítette, neogótikus fafara­gásokkal van ellátva. Toronyjavítás volt még 1873-ban; a tetőzetre a legjobb pályázatot Schmidt miskolci építész adta. A XX. század során cserepezésen, vakoláson kívül semmilyen jelentősebb helyreállítási munka végzésére nem ke­rült sor. A templomot XV— XVI. századbeli lőréses erődfal köríti. A bástyás erőd­fallal körülvett templom rajzos ábrázolása 1776-ból ismeretes. Az erődfal keleti szakaszán — 12 méteres hosszúságban — dőlésveszély mutatkozott 1953-ban; a veszélyeztetettséggel és helyreállítással kapcsolatban a Herman

Next

/
Thumbnails
Contents