A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

BÁRDOS Edit: 16–17. századi figurális kályhacsempék a diósgyőri várból

54 BÁRDOS EDIT hollókői anyag hasonlósága miatt egy céhenkívüli fazekas központot tételez fel az Eger védelme alatt békésen virágzó Miskolcon.

13 Az egri reneszánsz kályhacsempékről megállapítja, hogy készítőműhelyük Miskolcon volt.

14 Kozák Károly az egri népies jellegű, kétfejű sasos kályhacsempékről ugyanezt tartja.

15 Vizsgáljuk meg tehát az észak-magyarországi fazekasság alakulását. A fazekascéhek létezésére a céhkönyvek, s a céhlevelek utalnak, s nyújtanak segítséget a középkori fazekasmesterség történetéhez, a mesterek munkamódszereihez, technikai problémákhoz. Az eddig rendelkezésünkre álló okiratok alapján

16 a legkorábbi emlékünk Kassáról származik, ahol a fazekascéh 1514-ben alakult, a céh artikulusait Mihalik József 'dolgozta fel és publikálta.

17 A sárospataki fazekasok 1572-ben tömörültek céhszervezetbe.

18 Ezt követően számos felvidéki városban tömörültek céhekbe a fazekasok, míg Miskolcon csak 1767-ben, Egerben pedig 1818-ban alakult fazekas céh. Miskolcon tehát csak a 18. század végén alakult fazekascéh. Céh azonban valószínűleg csak ott alakulhatott, ahol már évszázados hagyományai vannak a mesterségnek. A fazekasiparról, mint iparágról, tömeges termelésről miskolci viszonylatban csak a 15—16. századtól beszélhetünk. Ez az időpont megegyezik a fazekasság országos fellendülésével. A mesterség létezésének bizonyításához segítséget nyújtanak a középkori személynevek. A személynévadás gyakori módja volt a mesterséggel való megkülönböztetés. Általában a foglalkozást jelölő vezetéknevek egyben mesterséget is jelöltek. A miskolci adójegyzékeket, dézsmajegyzékeket, városi jegyzőkönyvet tanulmányozva a 15. század közepétől követhetjük soron a Fazekas név elterjedtségét. Az első Fazekas nevű polgár neve csak 1461-ben fordul elő, Mátyás király egyik Diósgyőrben kelt oklevelében. Az oklevél 1461. aug. 9-én kelt, s kitűnik belőle, hogy Miskolc óvárosában Kun András bíró mellett Molnár Demeter és Fazekas Bálint esküdtek hivatalnokoskodtak.

19 A következő név 1501-ben fordul elő egy Ladislaus Fazokas nevű polgár jurátusi tisztséget töltött be Filep Ferenc bíró mellett, Borsos Mátéval együtt. A 16. századi iratok, tizedlajstromok, adóbejegyzései már több Fazekas nevet tartalmaznak. Az 1548-as gabonatized fizetők névsorában két Fazekas név fordul elő: Joannes Faszikas és Georgius Fazekas. 1549-ben a bortized fizetők listáján már 8 Fazekas név található (Georgius Fazokas, Michaelis Fazokas, Antonius Fazokas, Joannes Fazokas, Laurentius Fazokas, Franciscus Fazokas.) Az 1556-os dézsmajegyzékben hét Fazekas név szerepel, ugyanebben az évben ott egy Tálas Tamás. 1557-től egy csonka adójegyzék maradt fenn, három Fazekas névvel. Itt ismét szerepel neve, szőlője ugyancsak a „Beteg Wyewlghön", mint az 1549-es jegyzékben szereplő Fazokas Mihálynak. Feltehetően ez a Fazokas Mihály azonos Miskolczi Mihály nevű fazekassal, aki ugyanebben az időben kályhákat készít Eger számára. Az 1576-os gabonatizedelők között két Fazekas, a bortermelők között pedig 9 Fazekas szerepel, ez utóbbiak között a Fazekas Mihály név kétszer is előfordul. Miskolc város jegyzőkönyve 1569-től maradt fenn. Fazekas nevekkel itt is találkozunk, de arányaiban sokkal kevesebbel, mint az előző években, s számuk egyre csökken. 1686-ban például 907