A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
BÁRDOS Edit: 16–17. századi figurális kályhacsempék a diósgyőri várból
16—17. SZÁZADI FIGURÁLIS KÁLYHACSEMPÉK 55 adófizető volt Miskolcon, s ezek közül mindössze egy volt Fazekas nevű. A fazekascéh megalakulásakor pedig, 1767-ben a 12 alapítómester közül egy sem viselt Fazekas nevet. Voit Pál végig követve a Fazekas neveket, megállapítja, hogy 1595-ben a gazdag névsornak vége szakad, s ő ezt azzal magyarázza, hogy a kályhásmesterek kihaltak, a fazekasipar megszűnt. Véleményem szerint azonban ez inkább azzal magyarázható, hogy a 17. század közepétől a családnevek már nem feltétlenül utalnak a foglalkozásra, ilyen szempontból tehát a személynevek nem megbízhatóak. Détshy Mihály az egri vár építkezésein dolgozó mesterekről fontos adatokat közöl, amelyek alátámasztják azt az elképzelést, hogy Miskolcon fejlett fazekasság létezett. 20 Az egri vár számadásai szerint 1549—64 között kb. 35 kályhát raktak az egri várban, nem is számítva a javításokat. A számadásokban említett kályhások megnevezése figulus, lutifigulus,fornacipar, a Fazekas, Fazekgiartho név megfelelője. A mesterek között van aki csak felrakja a kályhákat, s van aki maga csempét is készít. A számadások szerint 1549 végén két kályhához vásárolnak csempét Miskolcon, 1550. január 1-én Fazekgiartho János mesternek fizetnek két kályha felrakásáért, 1550 decemberében pedig a miskolci Fazekas Pál rak egy kályhát. Ugyanez a Paulus Fazekas a miskolci jegyzékekben is szerepel 1576-ban. A következő miskolci fazekas, aki Egerben dolgozik Thury, János kályhás, 1555-ben. 1558-ban „Francisco Fornacipari de Myskolcz" mester dolgozik Egerben. 1551-ben is Miskolcon vesznek csempéket és kályhákat díszítő gombokat, „tojásokat". Az egri számadásokban ugyan név szerint nem szerepel Miskolczi Mihály, viszont a korabeli kályhacsempéken, melyek az egri várban kerültek elő, neve megtalálható. A miskolci tizedjegyzékek 1549-ben, 1557ben, és 1576-ban említik Miskolczi Mihály nevét, aki ezeket a feliratos csempéket készítette. Voit Pál az egri vár ásatásain előkerült reneszánsz kályhacsempéket vizsgálja. 21 Az egyik zöldmázas darabon az ila felirat olvasható. Egyesek szerint ez esetleg az Esztergomban dolgozó Ali neve lenne. Azonban előkerültek már feliratos töredékek is, s kiderült, hogy ezek a darabok egy kályhához tartozó csempék töredékei, s összeolvasva a Miskolczi Mihali név negatív olvasatát adják. A Miskolczi Mihály modorában készült csempékre jellemző a geometrikus elosztás, a tükrös szerkesztés, s a növényi ornamentika. Sarkokban rozetták, lángnyelvű virágok. Középen általában egy kidudorodó gömb van, amelyből négy tulipán nő ki. Formakincsében reneszánsz és törökös elemek keverednek. Diósgyőrben is kerültek elő hasonló stílusban készült kályhacsempék, felirat nélkül ugyan, de bizonyos, hogy készítőjük Miskolczi Mihály volt. A Herman Ottó Múzeum tulajdonában is vannak általa készített kályhacsempék (3., 4. kép). Az egri számadások adatait és a miskolci jegyzékek Fazekas neveit egyeztetve Miskolczi Mihály működése 1549—1576 közé tehető. Miskolczi Mihály személyazonosságának perdöntő bizonyítéka egy párkánytöredék, amelyen 1574-es dátum olvasható. A középkori névadás jellemzője az előneveket illetően, hogy ha egy mester más városba megy dolgozni, felveszi városának nevét. Ezt legjobban a középkori céhkönyvek mesterlistái bizonyítják. 22
