A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

SZABÓNÉ FUTÓ Rózsa: Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán

256 SZABÓNÉ FUTÓ RÓZSA betegeseknek. Abbúl nem kell csak egy borospohárral, de egyomorra. Hoztam Legyesbényérűl egy háttal (Barcsáné). Nagyon nagyon súlyos köhögésnél jó a főzete (Ráczné). Köhögéstől és a tüdőt nagyon gyógyítja, csak keserű, hiába cukrozzák (Vajtóné). Petrezselyem. Akinek nagyon fáj az ágyéka, melegen evvel borongatják és akkor megindul a vizelete (Láncziné). Rásonyba laktam a kilencszázkilences évekbe, ott lakott Csorba Pálné falusi gyógyítóasszony. Elvezettek hozzá egy kislányt, semmitse látott. Azt mondta, hogy a petrezselyem zöldjét főzzék meg és amilyen melegen elállja, olyan melegen rakják a szemére. Egy hét múlva imán a maga szeme világán jött el a kislány, addig az édesannya vezette (Borbélyné). Vízhólyaghasítás ellen jó párgolni, ennek a párájára kell ülni a vederre s akkor ez használ (Balogné). Ha nem tudunk pisilni, felfőz az ember egy fazék vízbe petrezselymet, osztán ráguggol és az gyógyít (Céliné). Megfőzik teának fodormentával, fejfájás, szemfájás és huzat ellen jó (Céliné). Vizeletet hajtó. Tehénnek a tőgyit is jó párolni véle (Pásztorné). Használták májfolt ellen is. A zöldjét be kell áztatni és avval mosdani, mosakodni, jó hatású (Vajtóné). Egy öreg kisasszony mondta, hogy egy liter vízbe bele kell tenni petrezselyem zöldjét este és egy egész zsemlyét bele áztatni és másnap avval mosdani, kitűnő arcfinomító. Olyan is volt annak az arca, mint a harmat, öreg korában is (Ráczné). Pipacs. Pipacsot meg búzavirágot teának csináltak, tüdőbetegeknek (Láncziné). Vérfolyás ellen használták: pipacsot, búzavirágot, meg a piros bazsarózsa virágot, meg a zöld dióhajat teának összefőzték (Balogné). Hallottam, hogy köhögéstől jó a pipacs levelének a teája (Ráczné). Rozmaring. Náthátúl a füstjére kell hajolni (Láncziné). Teának használják (Pásztorné). Sárga kövi rózsa. Régi nádas, vagy zsúpos házak tetejin is terem. Ha valakinek a füle fájt, összetörve zölden ezt csepegtették a beteg fülibe (Balogné). Ha hasogatott a gyerek füle, ezt csepegtettem bele. A kertbe is ültettem, oszt ha kelletett, vót a kertbe nekem, ott vót (Céliné). Az orrába ha var van valakinek, megfüstölik véle (Barcsáné). Súlyom. Hogyha valakinek van valami olyan támadás a lábán, vagy a karján, vagy a testyin, akkor a súlyomnak a csücskéjit levágják és áztat bele szúrják és elmullik tűle, a vadhús is (Balog G.).

20 Szamártövis. Valami köhögéstűi, vagy mitűl használták (Pásztorné). Szép nagy lila virágja van, azt megszokták szedni, megszárítani és ha a gyerek szamárköhögésbe van, egy gubót odateszünk félliter vízbe teának és azt többször itassuk a gyerekkel. Megszünteti a szamárköhögést. Jó ez még felnőtteknek is (Pásztorné). Szarkaláb. Megfőzni levelestül, szárastul és evvel borongatni az ekcémás sebet, amilyen melegen csak elbírja. Ha pedig az egész testet fedi a seb, akkor fürödni kell a levibe és ez letakarítsa az egész bőrt (Balogné). Teát csináltunk belőle. Ny Maiastul jó (Pásztorné). Szeder. Teának használjuk, patikába is árulják köhögés ellen (Barcsáné). Kitűnő élvezeti tea (Ráczné). Szőlőlevél. A sebre téve a vágást meggyógyítja (Borbélyné).