A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

SZABÓNÉ FUTÓ Rózsa: Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán

NÖVÉNYEK SZEREPE A NÉPI GYÓGYÁSZATBAN 257 Tengeri hagyma. Borba eláztatni, míg elenyésződik. Egy kanállal egy nap, vízibetegség ellen jó. Patkányt is lehet mérgezni vele (Balog G.). Nyáron ki­ültetjük jó meleg helyre és hajt öt-hat sarjadékot és így szoktuk szaporítani, arrúl. Télen a lakásba kell tartani. A miénk fehér színű. A kis unokámnak tövis vót a lábába és ez harmadnapra teljesen kiszítta (Balogné). Vágásra használ­tuk, meg kiszítta a sebet teljesen. Nekem mindég vót az ablakba, Forrainénak még mindég van (Pásztorné). Tisztesfű (Tarlónrág). Kilisre jó. Fürdővízbe is főzték. Az anyósom mond­ta, hogy jó a szemverés ellen is (Barcsáné). Tökmag. Van az emberben ez az ici-pici giliszta. Tökmag jó ellene. Én tíz deka tökmagot ettem meg mindennap (Barcsáné). Tölgyfamakk. A makkot héjától megtisztítva meg kell pergelni, mint a kávét. Ledaráljuk, vagy összetörjük mozsárba. Mint a feketekávét, úgy meg­főzzük és ha valaki hasmenésbe van, ennek a levit, vagy teáját megissza, nagyon jó orvosság, házilag (Balogné). A makk-kávét megpörkölik és mint a kávét, úgy megfőzik. Tápláló ereje van, gyenge egyéneknek (Ráczné). Útifű. Megfőzni teának, meggyógyítja a gyomrot és meghozza az étvágyát. Sebekre is szokták tenni a levelit (Balogné). Sebekre jó, az én lábam is az gyógyította be (Pásztorné). Szívó hatása van, sebekre használjuk. Mézzel a teája köhögéstől is jó (Ráczné). Vadgesztenye. Hasfájástúl jó. Meg kell pergelni és úgy megfőzni, mint a feketekávét (Balogné). Felreszelve, egy féldeci pálinkába, aki megissza, meg­szűnik a csikarása (Borbélyné). Megreszelve jó pálinkába, megállítja a csika­rást, még igen is (Céliné). Akinek vérhasa van, megreszelve s pályinkába meginni. Nem jóízű, de hasznos (Pásztorné). Vadkender. A zsíros hajnak az a jó orvossága, ha tiszta pálinkába mossuk, de nem kell kiöblíteni, az majd kipárolog, de szünteti a zsírosságot és a haj csudára nő tőle, aztán vadkendert megfőzünk és a levével mossuk (Balogné). Varadics. Régi hagyományos dolog, hogy ha a gyereknél előjön, hogy nagyon gilisztás, elmegy az anya egy olyan helyre, ahol varadics kóró virágot lehet szedni, de úgy, hogy a gyerek azt ne tudja és ne lássa, de otthol se legyen, mikor megfőzi. Csak mikor megfőzte, mint teának és a gyereket hazahívják, még azt is kivel az udvaron itassa meg vele, hogy az orrába ne mennyen a szaga. És elhajcsa a gilisztát a gyerektül (Balogné). 21 Vereshagyma. Vékony levele gyüléstűí jó (Borbélyné). 22 Zab. Zabot főzünk és annak a levibe mossuk a hajat. Ha zab nincsen, jó a szalmája is (Balogné). Taktaszadán 74 növényt használt a népi gyógyászat. Bizonyára alkalmaz­tak többet is hajdan, de jelenleg már csak ennyire emlékszik az adatközlők egyre fogyó kis csapata. Ezt a 74 gyógynövényt több mint félszáz betegségre tudták kommendálni és alkalmazni. A gyógyszer alkalmazása legtöbbször szájon való bevétel útján történt, néhány esetben pedig bedörzsölés, belégzés, flastrom, vagy fürdés útján. A taktaszadai népi gyógyítók nemcsak növényekkel gyógyítottak, hanem másféle orvossággal, szerrel is. De míg a füves gyógyításnál gyógyszereiket és gyógymódjukat számos esetben igazolta, helybenhagyta a 17

Next

/
Thumbnails
Contents