A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

SZABÓNÉ FUTÓ Rózsa: Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán

NÖVÉNYEK SZEREPE A NÉPI GYÓGYÁSZATBAN 255 fű teáját gyomorfájás ellen használják (Láncziné). Akinek májbetegsége vót, ebbül csináltak teát és azt ivogatta (Hajdúné). Köszvény ellen fürdőt csináltak belőle. Máskülönben a szarvasmarhának ártalmas, mert ha eszik belőle, felfújódik (Balogné). Fürdeni jó benne rehuma ellen. Én is fürödtem benne (Barcsáné). Jó a teája annak, akinek a veséje fáj. Az apámnak mindég fájt a feje, vót nekem egy szütyővel (Pásztorné). A jószágnak, ha megrontották a tehenet, ettűl visszajött a teje. A teáját itattuk vele s visszajött a teje, a vederbe adtuk a tehénnek, mint a vizet, egyszer, kétszer. Én is főztem rontás ellen (Borbélyné). Nadragulya. Egy nagy bokor van a testvéremnek Prügyön. Ami bolondságot csinálnak a kiásásakor, ugyanazt a bolondságot mind megcsinálja az, aki a levit megissza. A sógornőm használta hasgatástúl is (Pásztorné). Ha megharagszik valaki egy lányra, ez rajtam történt és én magam csináltam... van ez a nadragulyatő. Ezt kiássuk. De ásás közbe, ahányszor ássuk az ásóval, erre vigyázni kell, úgy kell ám ásni, hogyhát én... úgy mongyuk, ilyen csúfságot csinálni, hogy akkor először levesszük a kabátot, aztán levessük a másik ruhát magunkról. Akkor hozzáfogunk ugrálni, bak... közbe ásni kell... akkor hozzáfogunk hömpörögni, bakfittyet hányni, aztán levessük magunkrrl minden ruhát, tiszta meztelenre, mire kiássa az ember, oszt akkor, amit beszél, ugyanazt fogja az is beszélni, amit beszél ásás közbe az ember. Addig az ideig mindég hánnya, veti magárúi a ruhát, meg hömpörög, meg szaladgál, kiabál, kacag, mindenfélét elkövet, míg ássa... Akkor oszt megszáriccsa ezt a nadragulyatövet és akkor vagy pályinkába megéteti avval a jánnyal, vagy valami süteménybe, de legjobb azér csak itókába. Majd nemsok idő múlva a jánnak elkezd a feje megfájulni, aztán lázas, satöbbi. Nem hal bele. Eccer csak a jány hozzáfogott szaladni, oszt kiabált, szetté hányta magárúi a ruhát, tiszta meztelenre. Én étettem meg vele a nadragulyát, megszárítva. Ez úgy néz ki, mint a fekete nadálynak a gyükére. Olyan vastag, mongyuk, mint a szőlőgyüker, olyan rapcsos, vagy mint a tormának a gyükére (Balog G.)

19 Napraforgó. Akinek sok a gyomorsava, annak gyakran kell napraforgómagot enni, de még a pattogtatott kukorica is sokat segít (Balogné). Megszárítják, megtörik és megeszik cukorral vegyítve. Lehet tökmaggal is. Giliszta ellen jó. Van az emberben ez az ici-pici giliszta (Barcsáné). Jó enni, mert savkötő (Pásztorné). Nyúlszapuka vagy nyúlárnyék. A virágát megszárítva meg kell enni és kihajtja az emberbűi a csömört (Balog G.). Csömörtűi jó (Barcsáné). Olajfa. Leestem a szekerrűl, felugrott a vérem, Péter (a halál) mindenütt a nyomomba vót, hát ezt próbáltam, mer mondták, hogy jó magas vérnyomás ellen. Nekem jó vót (Barcsáné). Teát csinálunk belőle magas vérnyomástúl (Vajtóné). Ökörfarkkóró. Teának használtuk (Borbélyné). Vágásra, sebekre használtuk (Pásztorné). Pemetefű. A tőtésen és a cigánygödörbe nő. Tüdőbetegnek csinálunk teát belőle (Láncziné). Régen azt mondták, hogy a tüdőbetegnek új tüdője nyől tőle. De sok nem nagyon tudta használni, mer elvesztette tőle az étvágyát a keserűsége miatt (Balogné). Teának használjuk fúlósoknak, meg kezdő tüdő-