A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

SZABÓNÉ FUTÓ Rózsa: Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán

254 SZABÓNÉ FUTÓ RÓZSA párgoltam, megszűnt. Vót egy kis unokám és himlőbe vót s korán felkélt a betegségéből, jött hozzánk a tanyára. Csak feltűnt, hogy a gyerek szemefehérje tiszta piros vót. — Mi lelte a szemedet? — Ő mondta: Nem bírom a szemem kinyitni, annyira hasít. Kamillával félmelegen megborongattam, majd jó félóra múlva aszongya a kis unokám: — Mán ki tudom nyitni a szememet! — Van, aki víz helyett is issza (Balogné). Minálunk mindég van. Jó a gyereknek hasmenés ellen. Ha hull a haja, ki kell mosni a fejét székfűbe. Szemfájás ellen borogatásnak is jó (Barcsáné). Fekélytül is jó (Pásztorné). Gyomorfájás ellen, kis mennyiségben, felfúvódás ellen, bélbajoknál jó. Enyhe hashajtó is. Külsőleg sebek gyógyítására érlelő (Ráczné). Kapotnyak. Itten a kanálisnál, a Pótlék végin nő ilyen. Sebekre használják, forró vízbe mártják bele, megáztatják s a levelével kezelik. Még a levelet is ráteszik (Láncziné).

14 Kányafa. Virágja fehér, hasonló a bodzavirághoz, a termése is egészen olyan állású, csak nagyobb szeme és mag is van benne, piros bogyója van neki, amit a gyerekek ettek. Elevenen lekvárnak kifőzik, vagy megaszalják teának. Tüdőbetegek, asztmások szokták használni (Balogné).

15 Komló. Az anyósom feltett egy fazék vizet, felfőzte a komlóval, ezerjófűvel, koinkával, vízi liliommal felfőzte s aztán azokkal a füvekbe kellett rakni a reumás testet (Láncziné). Legyezőfű (koloncos). Vágásokra használják (Papné).

17 Len. A lenmaglisztet megfőzik vereshagyma héjjal, székfűvirággal édes tejbe és azt rakják a sebre. Meggyógyítja (Borbélyné). Lókerülő. Szép piros rózsája van. Ha ótvaras vót a gyerek, megfőztük a tövist és megmostuk véle, lement róla (Borbélyné). Mák. Megfőzött az ember három gubót és három napig aludt a gyerek tőle. Sose csináltam meg többet (Balogné).

18 Ha valakinek hasmenése van, meg kell szárítani a mákgubót és mozsárba összetörni, szitán átereszteni és háromszor annyi cukrot hozzátenni, mint amennyi a mákhajpor és ebből naponta háromszor-négyszer egy-egy félkanálnyit kell bevenni, megszűnik tőle a hasfájás, vagy a hasmenés. Lehet főzni három mákgubót egy borospohár tejbe és áztat szamárköhögés ellen megitatni vele. Az öreg csordásné kommendálta nekem és a gyerek soha nem köhögött tovább (Barcsáné). Altatónak mondják, gyereknek. Sok elalszik örökre. Nekem sok gyerekem vót, de soha nem adtam egynek se, soha (Pásztorné). Meggy. A meggyfalevelet télen teának használják. Van olyan gyenge tüdejű, aki a dohányba is belevágja és egy kicsit illatos is és nem fojtja a dohányfüst annyira (Balogné). Teának fullás ellen jó (Barcsáné). Meggyszárat és cseresznyeszárat egybefőzni teának. Jó köhögéstűi a gyereknek (Vajtóné). Mezei sóska. A mezei lósóskát megfőzzük és a levit megitatjuk vérhas ellen és ha a tehén nem kérődzik, arra is jó (Borbélyné). Ha a tehén vízcsömört kap, attól jó, meg hasmenéstől. A magját leforrázva a tyúknak adom, igen szereti és jól tojik tőle (Balogné). A magjának a főzete vizelethajtó (Ráczné). Vérhastól a magját főzik és isszák (Papné). Mikor Pali hazajött Oroszországból vérhassal, azzal gyógyították. Rántottába tették neki, úgy ette (Pásztorné). Mezei zsurló (kannamosó fű). Vesétől teának főzik (Papné). A kannamosó-