A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

SZABÓNÉ FUTÓ Rózsa: Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán

NÖVÉNYEK SZEREPE A NÉPI GYÓGYÁSZATBAN 251 literes üvegbe és olyan szép lett tőle a csizma, mint a boksztul (Pásztorna). Bojtorján-keserűlapú. Keserűlapu, vagy bojtorjángyökér használódik hajnövesztő szernek. Ha a gyökér főzetjébe mossa valaki a haját, olyan lesz, mint a selyem (Láncziné).

9 Keserűlapuval a dagadt lábakat be kell rakni, oszt lelohasztja (Borbélyné). Ha valaki gyomorfájós vöt, megmosták, jól megszappanozták és a hasára egy keserűlapút tettek a színivel és többször megismételték, mikor már nem eleven vót a lapu (Balogné). Daganat ellen úgy kell használni, hogy a laput zölden leszedjük és beborogatjuk, ahol fáj. Lehet tepsibe megfonnyasztani is és a fehér hátával a gyerek hasára tenni. Nagyon jó a hasfájástul, bélhuruttól, szívó hatása is van (Barcsáné). Égésre, vagy vágásra jó (Pásztörhé). Boldogasszony lapu vagy lapos menta. A templomkertbe is vari. Gyomorfájástul van ez (Borbélyné). Szagos a levele. Nagyon jó szívó és forrasztó hatása van (Rácné). Borsfü. Bőrpörsenések, kiütések ellen használják, szárítva teának (Balog G.). Ha orra fáj valakinek, evvel megfüstölik. Jó hatása van (Barcsáné). Szempárvlgásmfo. Hallottam, hogy agykéreg érelmeszesedés ellen jő, ezzel kell párolni (Ráczné). Cickafarkfű. Szadán ezt úgy hívják, hogy egérfarkkóró. Virágját, különösen levelét összetörve, zölden sebgyógyításra, vágásra használták (Láncziné). 1916ban a szecskavágó elvágta az ujjam, az anyám gyógyította meg, orvos nem is látta, mégis jól meggyógyult: az egérfarkkórót Összetörve, óhajjal összekeverve rátette a sebre (B Nagy S.). Flastromot csináltak belőle, vegyítve útilapuval, összefőzve és méhviaszkot is tettek bele, rákenték tüllre és azt tették a sebre (Ráczné). Csalán. Teának iszom, mikor köhögök. Úgy felszedi a flegmát, úgy kitisztítja az embert, nem is tetszik gondolni (Borbélyné). Tüdőbetegek teának használják (Balogné). Kis malac ha himlős, megétetik véle (Barcsáné). Vót, aki a köszvényes lábát bedörzsölte, itt vót a Bodolai, az beverte csalánnal és használt neki (Pásztorné), Hajnövesztőnek van elismerve. Összevágják apróra, felfőzik, ecettel vegyítik és a hajmosó vízbe teszik, hajhutiásXxü is jó (Ráczné). (10) Cseresznye. A cseresznyeszár főzete még a vérhasban levőket is gyógyítja. Gyerekeknek is kitűnő, igen jó (Ráczné). Csicsóka. Itt is van a kertbe. Főztünk belőle marhalevéllel és az a kilist,. vagy támadást meggyógyítja (Borbélyné). Csikorka. Csikorka, cintónia a Bodnár Ferenc kertje végin terem. Keserű, mint a méreg. Tüdőbetegnek teát csinálnak belőle (Láncziné). Csipkerózsa. Bogyója teának vérszaporító (Balog G.). Vesebántalmakat is szüntet (Barcsáné). Csombormenta — mocsári menta. Vadmentolnak hívjuk, szép kéket virít, a Zábrácki kertbe sok van. Teának használják, meg a szobába tesszük, mer jó illata van (Láncziné). Köhögéstűi jó a teája, meg a szagja is jó (Balogné). Vízi menta, és székfűvirág forrázatát használták porcelválásra, daganatra, ezt tették borogatásra (Ráczné). Tyúktetű ellen is jó (Barcsáné). Csüngőbeléndek — farkasbogyó. Fülrestségnél párolgásra használták (Balog G.).