A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

SZABÓNÉ FUTÓ Rózsa: Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán

252 SZABÓNÉ FUTÓ RÓZSA Dió. Tüdőbetegnek jó a dióhéj tea (Láncziné). Nem láttam, olyan varas vótam s a diófa levelit megfőzték, avval mosták (Céliné). Megfőzni a ződ diófalevelet és a haját avval mosni, ha korpás a fej. Ha még szép hajat látott valaki, olyan fényes tőle a haj, mint a selyem (Pásztorné). Erdei pajzsika. Meg kell szárítni, megfőzni, jó szélhajtó (Balog G.). Ezerjófű. Valamikor fürdőt csináltak a sorvadásos gyereknek meg a szemmel vert gyereknek s a fürdőhöz kellett százezerjófű is (Pásztorné). Embernél, állatnál étvágyjavító (Balog G.). Édesgyökér. Megszárított gyökerét megdaráljuk s cukorbeteg teába igya meg. Gilisztahajtó is (Balog G.). A gyerek nyakába kötik, oszt rágja, hamarabb kigyön a foga (Pásztorné). Farkasalma. Sebre teszik, szárítja a sebet. Jó a tályogm, kilisre, tarlómérgezésre. Megfőzni és levével a sebet belocsolni és lapujával berakni (Barcsáné). A csonttályogot is gyógyítják vele. Mindég vót a padon, hogy ha megvan szorulva a nép, legyen (Pásztorné). Ha a tehénnél fehérfolyás vót, akkor ennek a levével priccolták a tehenet. Gyulladás ellen is jó (Láncziné). Fátyolvirág. Meleg vízbe áztatják és akinek csipás a szeme, ennek a levivel mosogatja és megtisztul a szem (Balog G.). Fehér árvacsalán. Megszárítják, fehércselédnek nagy vérzésnél vérzéscsillapító (Balog G.). Az öreg Tasonyi néni fehér árvacsalánt, meggynek a szárát, birsalma levelit, ezt a hármat összevagdalta és teának használta fejfájás ellen (Barcsáné). Fehér liliom. Virágát csak úgy rátettük a sebre, szívó és forrasztó hatása van. Régen pálinkába tették a levelét és érlelték és avval a fehérliliomos szesszel szépítették magukat (Ráczné). Vágásra használtuk a levelét, nagyon hasznos (Pásztorné). Fehér mályva. Torokfájásnál ennek a teájával kell öblögetni (Balog G.). Régen tályogra. használták. Megfőzték a gyökerét és annak a levével borongatták. A teáját úgy használják, hogy a gyökerét apró kockára megvágják, megszárítják, egy kávés kanálnyit megfőznek négy deci vízbe, azt szétöntik háromfele. Akinek nagy gyomorfájása van, ezt reggel, délbe, este megitatják. Ha ízesre akarja, egy kis mentollevelet, vagy virágot tesz bele. Ez olyan, mint a tiszta víz. Ha az embernek vannak köhögései, ha ezt a teába teszi egy hétig, akkor elmúlik a köhögése. A híd mellett a parton, meg a Zábrácki tanya alatt is terem (Láncziné). Szegény anyám itatta a tehénnel, hasmenés ellen (Balogné). A tövét meg kell pucolni és édes tejbe megfőzni s azt a sebre tenni. A fürdője meg aranyér ellen jó (Barcsáné). A gyökere megfőzve, mézzel vegyítve köhögéstől kitűnő szer (Ráczné). Fehér üröm. Asztmánál használjuk. — Fúlok! — Fehér ürmöt igyál (Barcsáné). Piros borba tették gyomorfájás ellen. Egy kis stanecliba teszik s úgy teszik a borba (Borbélyné). Szokták gyomorfájástúl. Az apjokomnak ott vót beáztatva egy üvegbe minden reggel, abbúl ivott (Pásztorné). Fekete nadálytő. Ha eltört valakinek a keze, a nadálytő gyökerit megfőztük édes tejbe, sínt csináltunk, bekötöttük vele, mint ahogy most gittéinek az orvosok és meggyógyult. Ez alatt nem dagadt meg, mer ez szítta (Borbélyné). Rengeteg van a rétségen. Csontgyengéknek jó borogatásra (Láncziné).