A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VIGA Gyula: 19. századi miskolci kalendáriumok néprajzi vonatkozásai

19. SZÁZADI MISKOLCI KALENDÁRIUMOK 225 olvasóközönségére, mert a többi adatcsoport befogadását és gyakorlását már lényegesen több intézmény ellenőrizte. Lehetett természetesen azoknak is szerepük, hatásuk, befogadásukhoz és gyakorlásukhoz azonban sokkal több csatornán kellett átszűrődniük és fentmaradniuk. A II. csoportba azokat az adatokat soroltuk, amelyek a tulajdonosok bejegyzéseiből származnak. Ezek felbukkanása természetesen még sokkal esetlegesebb, mint az I. csoporté. Létük azonban azt is bizonyítja, hogy már gyakorolt vagy befogadott elemmel van dolgunk, hiszen így kerülhettek lejegyzésre. Ez az adatcsoport a kéziratos gyógyászati és gazdasági számadáskönyvekkel tart legközelebbi rokonságot. II. 1. Gyógyászati adatok: forrásuk vagy más kalendárium, vagy pedig gyógyászati könyv lehetett. Feltűnő az, hogy nem tartalmaznak babonás, irracionális elemet. (Azok leírására valószínűleg nem volt szükség, mivel a köztudatban is élt, s szinte minden közösségben voltak azt összefogó, gyakorló emberek.) Szoptatós asszony mej jenek való orvosság: „Egy főtt Tojásnak az sárgáját Liszté kel törni. Sajtalan vajat és ugyan annyi viaszot, ezeket meg rántani és tiszta ruhán által tsavarni az Legjobb orvosság. Ha fa olajat öntenek belé Égett testre és sebre is jó." (MNK 1832. kötetéből.) Hideg vette tagot orvosló hasznos eszköz: „Fa olajat, szarvas faggyút, Bárány Faggyút, Sárgaviaszkot Edjütt meg főzni, és a Hidegvette részt azzal kenegetni." (MKN 1848. kötetéből) II. 2. Időjóslás: Alapvetően népünk természetismeretéből és megfigyeléseiből táplálkozik, legfeljebb az egyes elemek közötti összefüggés magyarázata szorult azóta korrigálásra. Ezen kívül a kalendáriumok időjósló adatainak (nyomtatott adatok, pl.: Százesztendős jövendőmondó) is szerepe lehetett kialakulásukban. Nézzünk most néhány konkrét példát: „Orbán napján (május 25.) híves esős idő volt melybül a köz vélekedés szerint azt lehet jövendölni, hogy nem lesz jó bor az idén." (MNK 1818. kötetéből) „Szent Pál napján szép tiszta s napfényes idő volt." S egy utólagos bejegyzés mellette: „Lett is hála Istennek elég bő aratás." (MNK 1819. évi kötetében.) „Üszögös Szent Péter a mej nap esik azon Esztendőben nem jó akkor nap vetni semmitsem." (MNK 1832. évi kötetében.) „Ha Szent Mihály napján a szél fúj egyfelől, úgy állandó tél leszend, ha pedig minden felől kavarog, úgy nincs állandó." (MNK 1832. kötet.) „Gyertya szentelő igen keveset fénylett, többnyire egész nap homályos volt és így már nagy hideg nem igen lesz több." S mellette: „és nem is lett." (MNK 1818.) A Nemzeti Kalendáriom 1832. évi,kötetében a következő bejegyzést találjuk: „Hagyma kalendáriom Karácsony Éjszakáján az Holnapok szer ént". Mellette jelek vannak, melyek arra utalnak, hogy a tulajdonos el is végezhette ezt az időjárásra és termésre való jóslást. II. 3. Gazdasági feljegyzések, árak és bérek: a kalendáriumok nyomtatott lapjai közé befűzött üresek a tulajdonos gazdasági természetű bejegyzéseinek is helyet adtak. Ezekből az adatokból sokat meríthetünk a korabeli árakra és bérekre vonatkozóan, de a tulajdonos gazdálkodására és vagyoni helyzetére is. Esetenként pl. le vannak írva hónaponként a végzett gazdasági munkák, mellettük az, hogy hány ember végezte, mennyi ideig és hogy mennyi bért kaptak érte. Megtalálhatók itt a szolgálók évi bérének kiadásáról szóló fel15