A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VIGA Gyula: 19. századi miskolci kalendáriumok néprajzi vonatkozásai

226 VIGA GYULA jegyzések; pl.: „Kisebb szolgálónak szegődött be Miskolczi születésű Donga Erzsa. Béri lesz kész pénz 10 RF. egy ujj kordovány, másik (?) csizsma, egy festett kék kötő és két hosszú ing. Kezdette szolgálattyát 4

a Januarii 1819." (MNK) (v. ö. 5. kép) 1848-ban egy évre egy gazdaasszony kapott 45 rfr. és egy pár topánkát, a pesztonka 16 rfr. és 1 pár csizsma, a. főzőasszony pedig kapott 20 rfr. bért (MKN. 1848. év). Nézzünk még néhány adatot a korabeli árakra vonatkozóan is: 1848-ban egy Sűrű rosta 10 garas, kapa 6 garas, sarló 4 garas. Ugyanitt találjuk a következő feljegyzést: „Vettem Rimaszombati edényt 7 és 1/2 száz darabokat, százát 12 forinton adtam érte 78 forintot." (MKN. 1848. évi kötetéből.) Ez utóbbi minden bizonnyal egy kereskedő naptárából származik. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a kalendáriumok, amelyek nálunk nyomtatott formában a 16. század óta terjedtek, s a 18—19. században a parasztság legfőbb olvasmányát jelentették a biblia mellett, nagyon sok néprajzi adatot is tartalmaznak. Praktikus tanácsokat adott az élet sok területén, s ez századunk első harmadáig rendkívül népszerűvé tette. A parasztság is nagyon sokat merített belőlük, gazdálkodási útmutatói, gyógyászati tanácsai és az általa közölt irodalmi alkotások egy része alkotóelemévé válhatott a magyar népi kultúrának is. A nyomtatott adatokon kívül a kalendáriumokban nagyon sok figyelemre méltó, néprajzi jelentőséggel bíró feljegyzés található, melyet a tulajdonosok tettek. Mindezek alapján a kalendáriumok további gyűjtését és vizsgálatát nagyon fontos feladatnak ítéljük a néprajzi kutatás számára. Miskolc esetében ez a munka elválaszthatatlan a korabeli nyomdák és sajtótermékek kutatásától, mivel városunk nyomdászata a múlt század első évtizedeitől szinte együtt nőtt fel a kalendáriumok kiadásával. JEGYZETEK 1. Kresz M., 1956.; Pogány P., 1959. 2. Lukács L., 1973.81—95. 3. Jakab E., 1881.; Gárdonyi A., 1941. 232—244.; Jakucs L, 1962—64. 203—216.; Gellériné Lázár M., 1974. 1226—1254. és 1975. 112—150. A kalendáriumok XX. századi továbbéléséhez vö.: BisztrayGy., 1946. 117—128. 4. Dömötör S., 1931. 302—305. 5. Kanyaró F., 1897. 180—183.; Firtinger K., 1901. 23—31. 6. Nóvák J., 1964. 15—17. 7. Gellériné Lázár M., 1974—75. S.GyörffyL, 1939. 15. 9. Ortutay Gy., 1960. 370. 10. Vö.: Pogány P., 1959. 61. 11. Munkánk során a következő kalendáriumokat vizsgáltuk meg: Miskolczi Nemzeti Kalendáriom: 1818, 1819, 1822, 1823, 1825—27, 1830, 1832, 1833, 1836; Miskolczi Közönséges Nemzeti Naptár: 1844; Miskolczi Közönséges Naptár: 1845—48, 1850, 1851, 1853, 1854; Miskolczi Házi Naptár: 1865—67, 1869—72, 1875, 1877; Miskolczi Képes Naptár: 1861, 1862, 1880, 1888, 1891, 1895; Miskolczi Kalauz és Naptár: 1885. 12. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. 322. 13. Gellériné Lázár M., 1974. 1236—37. 14. Jakab E., 1881.; Jakucs L, 1962—64. 203—216.; Gellériné Lázár M., 1974—75. 15. A kutatók többsége az 1538 körüli évekre teszi az első magyar nyomtatott kalendárium megjelenését. Vö.: Gellériné Lázár M., 1974. 1239.