A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VIGA Gyula: 19. századi miskolci kalendáriumok néprajzi vonatkozásai

19. SZÁZADI MISKOLCI KALENDÁRIUMOK 223 ható kapcsolatot tartanak a népköltészettel, a közlés során azonban új köntösbe öltöztették őket, s ez az eredet kérdését nehezen meghatározhatóvá teszi. Nézzünk egy konkrét példát: kis történet szól arról, hogy mit nem szeretnek a korabeli ifjak, s így az inasságra terelődik a szó. S itt bele van építve a történetbe egy jól ismert mesei cselekménysor, az ördög, mint szabó-inas, aki versenyre hívja ki mesterét. (Berze Nagy János: 1096.)

54 A mesei cselekmény azonban egy új, a korszellemet tükröző kerettörténetbe van illesztve. (MNK 1819.) Hasonló eset fordul elő egy másik történetnél is. Hőse egy francia katona, aki hosszú idő után tér haza szabadságra, s szülei házánál kér szállást. A szülők nem ismerik fel gyermeküket, s éjjel meggyilkolják és kifosztják. Ebben az esetben is históriáinkból jól ismert elemmel állunk szemben. A kapcsolatot talán ott kell keresnünk, hogy a kalendáriumokat kiadó nyomdák históriákat is nyomtattak, s a históriások maguk is árultak kalendáriumot is.

55 Mint már említettük felbukkannak Népdal címen olyan szövegközlések, amelyeknek szövegvariánsai ismertek néphagyományunkban.

56 Nagy számban találhatunk Találós mese néven közölt találóskérdéseket. Ezek egy része ugyancsak termékenyítőleg hathatott népköltészetünkre. Itt csak egyet közlünk ezek közül (MNK 1922.): „Én tudok oly házat, hol nem kell kints se ruházat, Tűz se tesz ott soha kárt, sem hideg abba nem árt, Melybe ki bemégyen, szükség szeme nyitva ne légyen, Mert ki beléje siet, vak buta, néma, siket." (Sír vagy koporsó) I. 6. Más népekről: kevés ilyen vonatkozású anyag van kalendáriumainkban, mégis nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk neki. Nézetünk szerint ugyanis más népek szokásainak, életmódjának ismerete, ül. a vele való ismerkedés rendkívül lényeges szereppel bír a saját közösség ismerete, kapcsolatai, tulajdonságai, a „mi tudat" feltárása szempontjából is. S különösen akkor, mikor még nem zárult le a harc a polgári nemzetállamok kialakulása, Ül. azok eszméje körül, feltétlenül komoly jelentőséggel bírtak ezek a leírások. Nem szeretnénk természetesen túlhangsúlyozni ezeknek az adatoknak a szerepét és fontosságát, azt azonban kétségtelennek tartjuk, hogy az olvasó közösség összetartó szálaira is hatással lehettek. Különösen lényeges volt ez a múlt század elején, amikor hazánkban még éppen csak megmutatkoztak az első jelei a nép életmódja és kultúrája iránti érdeklődésnek. Az ilyen jellegű leírások a miskolci kalendáriumokban különösen a múlt század közepe táján váltak általánossá, amikor a Miskolci Házi Naptárban megjelenik a Világ és földisme című „rovat", mely gyakran közöl ilyen jellegű adatokat. 1865-ben Az emberevők közt címmel közöl leírást, 1866-ban pedig Kép az eszkimó életből címmel. 1877-ben a Jelenkor vademberei az írás címe. Ezeken kívül évente jelennek meg tudományos igénnyel olyan írások, melyek mind hozzájárultak az olvasó réteg világképének tágulásához, szemléletének változásához. í§y pl.: 1875: Az emberi nem legrégebbi nyomai, 1870: A föld életéből, 1866: Állandó-e vagy szüntelen változás alatt áll még most is a föld kérge? stb.... A Miskolczi Képes Naptár 1880-ban a Drótostótokról közöl rövid leírást. (Hangsúlyoznunk kell természetesen, hogy ezeknek a leírásoknak gyakran már a saját korukban sem volt meggyőző tudományos értékük, hatásukat az említettek miatt ennek ellenére lényegesnek kell tartanunk.) I. 7. Képes ábrázolások: mint már említettük a képek megjelenése jelentős