A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

BODÓ Sándor: Jelzett miskolci fazekasmunkák

182 BODÓ SÁNDOR szőlőfürtforma pontok díszítik, kétoldalt fehérrel még egy rózsát és egy asztalt is festett Tránszky János, s mellé is írta: „Urasz". Az asztalt egyébként kenyér és egy kehely foltja díszíti. A színtelen máz nem fedi az edény alsó 3—4 cm-ét és fenekét (18—19. kép).

66 * A bemutatott miskolci fazekasmunkák között találunk tehát főzőedényt (nagyfazekat), éjjeli edényt (nogsirt), figurális készítményeket (műhelymodellekét) és zömmel butykoskorsókat. Ezek alapján annyit állapíthatunk meg, hogy a miskolci fazekasok a 18. századtól előszeretettel alkalmazták nagyméretű öblösedényeiken a negatív dúcokkal kisajtolt és az edények falára préselt agyagdíszeket. Ezek az applikált ornamensek uralják nemcsak a máz nélküli edények csoportját, hanem a mázas butykoskorsók első — itt ismertetett — darabjait is.

67 Teljes egészében dúccal préselt díszei vannak még az 1833-as és az 1842-es korsóknak is, az írókás festés alkalmazása az 1849-es korsón jelenik meg. A későbbi darabokon az ecsetet is használták a fazekasmunkák ékesítésére. E darabok alapján természetesen nem lehet végérvényes következtetéseket levonni az edények általános díszítésmódjára vonatkozóan, 18. kép. Tránszky János bütyköskor sója, 1849. 19. kép. Az 1849-es butykoskorsó részlete