A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

BODÓ Sándor: Jelzett miskolci fazekasmunkák

JELZETT MISKOLCI FAZEKASMUNKÁK ] 59 a főleg nagyipari célokra használható diósgyőri és tapolcai agyagot jelölik.

38 Hogy azonban a miskolci „fazekjártók" a változatos edények mellett főzőfazekakat is készítettek, azt a céhes feljegyzéseken túl két nagyfazék is igazolja. Ezek máz nélküliek, kiégetetten élénk vörös színűek. Közülük a nagyobb

39 készítési idejét a 18. század utolsó negyedére tehetjük. Űrtartalma több az előírásokban megszabott 30 itcénél; megközelítően 35 itce. Formája szerint keskenyfenekű fazék. Fala vastag, durván korongolt. Két függőleges füle, melyek közül az egyik hiányzik, az edény kihajló szájából indul ki, alul három vaskos ujjbenyomással leerősítve. A vállon és a hason egy-egy körülfutó ujjbenyomásos abroncs erősíti, s a díszek e két abroncs között vannak. Itt hat rakott gomb váltja egymást szabálytalan távolságban nyolc préselt — dúccal sajtolt három virágú — csokorral. Az edény vállára nyomott agyaggombócon a miskolci fazekas céh egyik 1768-cal jelzett pecsétjének nyomata látható,

40 alsó fele pedig teljesen dísztelen (1. kép).

41 2. Harminc iccés a második nagyfazék remekmű.

42 Hasonlóan az előzőhöz élénkvörös színű és mázatlan. Fala vékony, finoman korongolt. Két függőleges füle, melyek közül az egyik szintén hiányzik, a szájból indul, alul három ujjbenyomással leerősítve. A kihajló ajak alatt hullámvonalban fut körül az ujjbenyomásos abroncs, közeit rátétes bevagdalt kerek gombok, egyetlen helyütt pedig a céh benyomott pecsétje díszíti. Az edény hasát egyenes vonalban körbe futó vízszintes ujjbenyomásos abroncs erősíti (2. kép).

43 3. Eltérő formát mutat az előbbi kettőtől a harmadik — megközelítően 30 itzés — pecsételt cserépedény.

44 Ez a forma lehetett a feljegyzésekben többször előforduló nogsir, Leibsíulba való serbi, azaz éjjeli edény. Agyaga élénkvö/. kép. Miskolci nagyfazék. 2. kép. Nagyfazék A cikk fotóit Broczkó T. készítette