A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

BODÓ Sándor: Jelzett miskolci fazekasmunkák

168 BODÓ SÁNDOR az edig Szokásban volt nagy remek darabokat végkipen meg szünteti és ki­sebbekre le szalítja, Úgy Mind l ször Egy Kit filű nagy Fazék 24 Itzis 2 szor egy bütykös 16 Itzis, 3 szor egy íjeli edény 20 Itzés, 4 szer egy mij tál 20 tzolos, 5 ször egy vajling 20 tzolos 6 szor pont egy meszelyes Kis Kantsó". 30 1872 után — 1875-ben — pedig még kevesebbet kívánnak. Ekkor már csupán három darabja van a remek-próbának: „egy mély tál 20 Czolos, egy bütykös 16 itzes és egy éjeli edény". 31 E remekek hibáit tekintve kevés feljegyzés szolgál adatokkal. Az 1770-es évekből egy nagy két fülű fazék „bárdolatlan" voltát, „oldalának arcolasa" hibáját, egy lábas „fenekének hibáját", egy nagy singes tál „négy ujjnyira hibájával (kisebbségével), és vikony voltát", a pontosan egy meszelyes korsó űrméretével: „Meselyivel és Petsétének hibás voltát" róják fel a remeklőnek. 32 Ezen túl viszont csupán a hibák pénzbeli értékét jegyzik fel, s még jó, ha — mint 1776-ban — hozzáteszik, hogy a remek-edények „elkészítése elégé tisztességes Légyen, Mindazon által, mint hogy az ember az életben semmi Dologban tökéletességre nem mehet, az edényeknek hibás voltát 2 Rfo Letételével" kell a remeklőnek megváltania. 33 A remekhibák büntetés-pénzén túl persze jelentős pénzösszeggel kellett a céhláda vagyonát gyarapítani. S ez az összeg az idők folyamán nőttön nőtt — jelezve ezzel a céh elzárkózását, a céhbe kebelezés szigorítását, egyre nehe­zebbé tételét. 34 1773-ban a remeklő Zelinski János remekhibákért 30 krajcárt, a darabok égetetlen voltáért 2 Rf-ot, a remek megváltásaként 4 Rf-ot, s a céhbe állásért 7 Rf. 30 krajcárt fizetett. 35 1868-ban azonban ennek már többszörösét fizetik a supplikánsok. „Az első czéh Győlés az köszöntő beadási Czéh Győlés határozódott 4 forintra, azon meg jegyzést hozzá téve, hogy ha a köszöntő kántor győlés alkalmával történik, akkor csak 2 forint. Az másik Czéh Győlés vagy a remeklés meg határozási időé 2 forint. A harmadik Czéh Győlés vagy is az remek visgalati Czéh Győlés 4 for. és így a három Czéh Győlés 8 vagy 10 forint. Az Czéh Taksa rendesen 20 forint. Az Remekbeli hibák az remekhez alkalmazandók 3 forint. Hely váltság 2 forint. Remek Darabok magához váltság 2 forint. Remek darabok égetetlenségért 2 forint. Czéh szüksége fede­zésére 5 forint. .. .az úgy nevezett koporsó pénz szaporítására 5 forint. ... minden katolikus remekelő Ifjú fákja pénzbe tartozik fizetni 5 forintot." 36 Az 1773-as beállási költség, a 13 Rf. 60 krajcár tehát többszörösére, 54 forintra nőtt 1868-ra. * Ezek után vegyük sorra a miskolci fazekasság jelzett darabjait. Már az előbbiekben is láttuk, hogy fazekasaink jellegüket, működési „kategóriájukat" tekintve — sok más magyar fazekasközponthoz hasonlóan, 37 — vegyes edényt (mázast, mázolatlant, tűzállót, nem tűzállót) készítő-égető fazekasok voltak. A hiteles, jelzett remekművek és edények segítségével ehelyütt a hatalmas főzőedények és a nagyméretű mázos bütykösök alak- és díszítésbeli sajátságait állapíthatjuk meg, s mutathatjuk be. 1. A tűzálló anyag lelőhelyeinek térképén Miskolc nem szerepel. Csupán

Next

/
Thumbnails
Contents