A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

HŐGYE István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc

1 56 HŐGYE ISTVÁN tartó Urak közül... nékem egy hordó Tokajiért, mellyet ez idén nyolcvanra becsülhetni, néznél ki egy szép csődör csikót, mintegy négy vagy öt esztendőst. Csak azt mondanám a választás regulájául, hogy feje 's nyaka szembetűnő légyen, egyéb részei pedig ne elrútítója a' fejnek 's nyaknak. A' bor nem lesz rósz, egy hordó színbor egy hordó aszúra van töltve. ... "

43 Kisállattenyésztéssel is próbálkozott, Érsemlyénben pulykákat neveltetett, de ezzel sem érte el a várt eredményt. Anyja haláláig nem kapta meg anyai örökségét, sőt irányítását, szigorú utasításait is kénytelen volt néha eltűrni. Az „önálló" gazda. 1813-ban anyja meghalt, a testvérek osztozkodtak az örökségen. „Az osztály engemet meghagyott Széphalmon és Regmeczen, s az Anyámnak Petneházi, 's az Atyámnak Kis-Tárkányi portiojokat 's az Újhelyi szabad legjobb hegyen fekvő szőlőt adta birtokomba. Ez a' szőlő előttem igen kedves, mert 1670 olta mindég Kazinczy birtok volt, 's olly bort terem, mint Mád Tállya és Tarczal. A' leggonoszabb állapotban tartotta az öcsém, de három esztendő alatt megmutatom mi lesz. Szüleim 7 vármegyében bírtak (t. i. voltak birtokosok), de hét testvér egyenlő részt véve ezekben, így gazdag nem vagyok. Arra nincs is szükség. Legalább megszűnt nyomorúságom. Csak ifjabb volnék, 's adósságom ne volna!"

44 A későn jött örökséggel nem sok újat kezdhetett, de nagyobbak lettek reményei, merészebbek tervei. A szántóföldek közül a petneházi birtoka volt a legnagyobb, ez biztosította évi kenyerét. Petneházán Szűcs Dániel személyében jó intézőre is talált, aki már az örökösödés évében, Kazinczy személyes megjelenése nélkül mindent elintézett, melyről így számolt be: „.. .A Földeket, amelyek Tavasz alá valók voltak mind ki-osztottam. A homok egészen elmaradt dinnye sem lesz benne ... a kiosztott Föld ötvenhét vagy hatvan köblös .. ."

45 Az intézőjével nagyon elégedett, mégis úgy gondolta, hogy az első aratáskor személyesen meg kell jelennie birtokán, úgy illik, hogy a jobbágy ismerje meg földesurát. „Ez lesz első aratásom (itt) ... a' kereszteken 's nem a' földeken fogunk osztozkodni. Jelenlétem tágíthatatlanul megkívántatik."

46 Úgy gondolta, hogy első évi jövedelme elég lesz arra, hogy széphalomi házát befejezze „... czifrán kezdett házam a' halom ormán vakolatlanul áll még, 's még pusztaság van körülötte... "

4? Széphalmot akarta gazdálkodási központjává tenni, mivel itt lakott, itt, Regmecen, Sátoraljaújhelyben is voltak birtokrészei, szőlői. Azt tervezte, hogy Bihar megyei részbirtokait sikerül elcserélnie, addig pedig távolról irányította szépen gyarapodó érsemlyéni állattenyészetét. Semlyéni számadójától így tudakozódott az állatállományról: „.. .hány darabból állanak semlyéni marháim ... mennyire szaporodtak, nem hullott e el belőlük ... van e ára a szarvasmarhának.. .":

48 Az 1813. évi termése Petneházán jó volt, az aratás és nyomtatás eredményéről intézője így számolt be: „A Termést a magam és a két Taksás szekerein behordattam. Az arató részen kívül nyolczvan nyolcz kereszt lett. Tsak hamar nyomtatót is fogadtunk, de mint a' több Petneháziak tsak kilencedén. A szem ismét igen kevés tsak 38 köböl lett. A gabona különben szép és tiszta, konkoly nélkül van. .. .Két veremben van, egyikben 19, másikban pedig 17 köböl, mert két köböl amit az aratók és nyomtatók kenyérnek és tésztás ételnek megettek kivevődött..." Az intéző ebben a levelében tudósított az aratás és nyomtatás