A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

HŐGYE István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc

A GAZDÁLKODÓ KAZINCZY FERENC 157 költségeiről is: „6 véka gabonaliszt 2 véka búzaliszt, fél-fél véka kása és paszuly, öt icce só, hat font szalonna, 12 font hús, másfél meszely vaj, és kétszeri áldomásra 48 krajczár kellett". A széna betakarításról is írt: „.. ,a széna is be van hordva, egy kis kazal, melly tíz, és egy boglya, melyben hat szekérrel van.. ,"

49 Az őszi betakarítás után az intéző beszedte a földesúrnak járó részt, mert így látta biztonságban: „A Tengerit már fel takarták, s ide s tova a dézmát be kell szedni. Sokára nem hagyhatja az ember, mert a szegény ember könnyen hozzá nyúl ami kezénél van, ha a másé is. ... ötven köbölnél több lesz a Tengeri ... Űjj esztendő körül szükséges lessz beszedni."

50 A tengerit tavaszkor, morzsoltan szedték be, Kazinczy a hóolvadás után, mikor már járhatóak a földutak akkor küldött értük szekeret. A szekereket megrakva a szükséges és kért terményekkel az intéző a következő levél kísérettel indította Széphalomra: „... a szekér viszen kilentz köböl és két véka Tengerit, két köböl és két véka Tengeriért az adósok által cserébe adott gabonát. A vermet öt hat köböl gabonáért felbontani nem akartuk... a Tengeriről és gabonáról azt méltóztassék megjegyezni, hogy az a Helység vasas vékájával van kiosztva. ... Kendermagot nem küldhetek ... tengeriért adnának tserébe két vékát egy köbölért, ezt pedig sokailyuk... 77 forintot is mellékelek, mellyből 37 f. széna ára, a többi Regales jövedelem... "

51 Az 1814. évi termése kevesebb lett az előző évinél „.. .fél termésnél többnek nem igen lehet mondani, s nem is fizetett a kereszt úgy, mint vártuk. .. .az őszi termés lett 40 köböl és két véka, egy szuszékért kiment ebből 2 köböl (az intéző kérte Kazinczyt) minél előbb méltóztatna érte küldeni, az út jó lévén... "

52 Az intéző szorgalmával, becsületességével elégedett volt, de Petneháza messze volt Széphalomhoz, a tavaszi, őszi sáros utakon nehéz és körülményes a termést átszállíttatni, ezért Kazinczy úgy gondolta, hogy nagyobb összegért árendába adná ezt a birtokát. „A gazdálkodásnak ezen módjára rá unván a Tekintetes Úr, Árendába kívánja adni ide való jószágát... én a Tekintetes Úrral tractálni kívánok, alázatosan kérem méltóztasson tudósítani, millyen forma summáról gondolkodik a Tekintetes Úr, mely az Árenda Capitalja lenne, és hány esztendőre kívánná adni, mert nagyobbka summát kevés időre nehéz volna letenni... "

53 Nem kapta meg a remélt árenda összeget, ezért továbbra is Szűcs intézőre bízta ennek a birtokrésznek minden gondját. Széphalmon maga vezette a gazdaságot, nagyobb építkezésbe fogott „.. .ez idén (1814-ben) hat épületet építettem. Konyhát, csűrt, conventionálista házakat, pályinkaházat, ólakat.. ."

54 Ezek kevesebbe kerültek, míg a nagyobb építkezésbe, házának födémcseréjébe nem mert belekezdeni, nem lett volna elég pénze rá. „Házam vakolatlan és még úgy marad jó ideig... új rendbe akarom venni. Levettetem kettős fedelét is, hogy gyékénnyel fedettessem be, melly tartósabb és legbátorságosabb fedél a tűz ellen. Nálunk ismeretlen dolog a cseréppel fedés, a zsindely pedig még ha fenyő is, nem érdemli, hogy vele fedjek, íme már ez is romlik pedig csak 1791 olta áll.. ,"

55 Ebben az évben rossz bortermése volt „Szőlőm száz hordó bort teremhetne nagyságára nézve,, s négy hordót ada, a májusi fagy miatt."

56 Ezt a csapást egy másik követte: „Újhelyi pinczémet feltörték, 1811-diki igen zsírosan csinált Tokaji boraimat elprédálták, némelly hordóimat bevágták.. ."

57 A következő év sem hozott megoldást. „Ez idei aratásom magamnak sem